116368. lajstromszámú szabadalom • Hangfelvevőkészülék távbeszélőberendezésekhez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116368. SZÁM. VII j. OSZTÁLY. — V. 3024. ALAPSZÁM. Hangfelvevőkészülék távbeszélőberendezésekhez. Apparatebau Gesellscliaft Neumann & Borin cég-, Berlin. A bejelentés napja 1935. évi augusztus hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi augusztus hó 25-ike. A találmány hangfelvevőkészülék táv­beszélőberendezésekhez, amely különösen oly helyiségekben való használatra szánt, melyekben, mint pl. hajók, légi járművek 5 és másefélék géptermeiben, erős lárma van. Az ily zavarózörejek a közönséges távbeszélők használatát, lehetetlenné teszik, mert a zörejek a beszédhangokat túlhan • gozzák. 10 Javasolták már zörejektől zavart helyi­ségekben az ű. n. gégefőmikrofonok hasz­nálatát, amelyeket a beszélgető személy tudvalevőleg közvetlenül a gégefőre vagy az alsó állkapocsra helyez és amelyek ily-15 módon kapják a beszédrezgéseket. Azon­ban e mikrofonokkal is csak részben sike­rül a zavarózörejek felvételének az elkerü­, lése. Azonkívül a beszéd érthetősége még ^•azért sem kielégítő, inert annak ellenére 20 hogy a mikrofon a gégefőhöz vagy az áll­kapocshoz hozzáfekszik, a jó megértéshez különösen fontos magasabb frekvenciájú beszédrezgéseket a közbenfekvő bőrpárna felfogja és így azok nem is jutnak a mik-25 rofonig. Számos beszédhangnál egyébként nem is következik be az állkapocsnak vagy a gégefőnek észlelhető együttrezgése. Ama kísérlet, hogy a gégefőmikroíontól leadott váltófeszültségeknek a magasabb 30 frekvenciájú beszédrezgések körzetében való erős csökkenését a mikrofon és a be­szédet visszaadó berendezés közé iktatott torzitásmentesítő szervekkel kerüljék el. ugyancsak nem vezet eredményre, mert 35 a magas frekvenciájú hangrezgések kör­zete felé történő csökkenés nem lép fel egyenletesen, vagyis egyenesvonalúan, an­nak folytán, hogy számos beszédhangnál, különösen sziszegő hangnál, nincs testi hangvezetés, míg más beszédhangoknál a 40 nyitóihangnak túlzott hangsúlyozása az illető betű hangképét teljesen eltorzítja. A gégefőmikrofonnal járó hátrányok elkerülésére megkísérelték oly mikrofonok használatát, amelyeket légrezgések ger- 45 jesztenek és amelyeknél különleges segéd­eszközöket, pl. ernyőző- vagy csillapító­készülékeket alkalmaznak; ezeknek az a rendeltetiésük, hogy a zavarózörejeket a mikrofontól távoltartsák. Az ilyen ernyő- 50 ző- vagy csillapítókészülékek a hatékony mikrofonfelület helyén csökkentik ugyan a zavarózörejeket, azonban ugyanolyan mérvben a beszédenergia egy részét is megsemmisítik. Azonkívül az eddig táv- 55 beszélési célokra használt mikrofonokkal nem lehetséges a szájat annyira megköze­líteni, amennyire az kívánatos volna, mert, különben a mikrofonfelületet érő, erősen megnövekvő beszédenergia következtében QQ a beszéd annyira eltorzul, hogy megértése lehetetlenné válik- E torzításokat az okoz­za, hosry a mikrofonok bizonyos hangerős­ség túllépésénél túlvezérlődnek. Azonkívül a mikrofonoknak a beszédforráshoz túlkö- t>5 Kel hozatalánál beszédtorzulásofc lépnek fel annak következtében, hogy a távbeszélők -nél eddig használt szénmikrofonoknál a. szénrészecskék, az igen nagy gerjesztő­intenzitás folytán már nem rezegnek a 70 rendes módon szilárd egyensúlyi helyzetek körül, hanem eredeti helyzetükből kiröpít­tetnek és e helyzetbe nem térnek többé vissza, vagyis az ú. n. ütközési effektus íPrelleffekt) lép fel. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom