116220. lajstromszámú szabadalom • Vízporlasztó berendezés

MAGYAR KIRÁLYI #ffl§ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116220. SZÁM. VIII/k. OSZTÁLY. — T. 5726. ALAPSZÁM. Vízporlasztó berendezés. Tóth Antal műszaki tisztviselő Győr. A bejelentés napja 1936. évi május hó 25-ike. i I i I A találmány vízporlasztó berendezés, me­, lyet a levegő felfrissítésére lehet használni, j Különösen előnyösen alkalmazható a be­rendezés nagyobb munka- és szórakozó­• helyeken, ahol a levegő füsttel vagy porral van telet, vagy pedig oly helyeken, ahol a Eldolgozandó anyag nedves levegőt kíván, pl. pamutszövődékben, dohánygyárakban stb. Az ismertekkel szembeni a berendezés­it) nek az az előnye, hogy tökéletes ködszerű víz porlasztást végez, hogy vízcseppek távo­zását megakadályozza és így bármely ké­nyes helyen felállítható, továbbá, hogy víz­nyomás nélkül, csupán csak vízhozzáfo-15 lyással is kifogástalanul működik. A csatolt rajzon a találmány példa­képen felvett kiviteli alakjában van fel­tüntetve és pedig az 1. ábra a berendezés függélyes metszetei 20 és részben idézete, a 2. ábra pedig az 1. ábra A—B vonalai mentén vett metszete. A rajzon (a) jelöli a csőalakú porlasztó­házat, mely vízszintes elrendezésű és 25 melynek egyik végét a (b) zsalulécek zár­ják el; másik végében az állítható (c) cseppfogó- és levegőterelő rács van. A porlasztóház belsejében levő (d) mo­tor ugyancsak vízszintes (f) tengelyén (g) 30 szárnyaskerék (ventillátor) ül. E kerék középső részét koronglap alkotja, vissza­hajlított sízélű, miáltal a kerék közepén víz befogadására alkalmas (h) körvályú ke­letkezik. Az (a) ház alsó részéhez erősí-35 tett (i) víztartó vályúban a (k) centri­fugáiszivattyú helyezkedik el. Ennek füg­gélyes (m) tengelyét (n) kúpfogaskerékpár a motor (f) tengelyével köti össze, a szi­vattyúból pedig (o) nyomócső ágazik ki,, mely beletorkollik a szárnyaskerék (h) 40 vályújába. Az (i) víztartó vályúban a víz­szint szabályozására (p) úszószerkezet van elhelyezve; a víztartónak lejtős fenéklapja van, mely az (a) ház mellső vége elé nyúlik, úgy hogy a lecsapódó vízpárák e 45 fenéklapon visszavezetődnek a víztartó mé­lyebb részébe. t A szárnyaskerék (h) körvályújának hát­falán, köralakban elhelyezett (r) lyuksoron át a víz a vályút elhagyhatja. A szárnyas- 50 kerék mögött a gyűrűalakú (s) perem van az (a) ház falához erősítve, mely az egy­mástól meghatározott távolságban elhelye­zett sugárirányú (t) lemezkékből alkotott koszorút hordja. E koszorú körülfogja a 55 (g) szárnyaskerék kerületét és a (t) lemez­kék mindegyikének egy-egy (v) nyúlványa van, melyek a szárnyaskerék szárnyai mögé nyúlnak. A berendezés a következőképen műkő- 60 dik: A motorral hajtott (k) centrifugáiszi­vattyú az (i) víztartó vályúból az (o) csö­vön át a vizet a (g) szárnyaskerék (h) vályújába nyomja, ahonnan a kerék for- 65 gása közben a víz az (r) lyukakon át su­gárirányban kilökődik. A vízsugár a (t, v) le mez kéknek ütődik és elporlad, a szét­porladt vízrészecskék keverednek a (g) szárnyaskerék által a porlasztóház végén 70 beszívott levegővel és a ködszerű vízpárák az (a) ház mellső végén hagyják el a ké­szüléket. Eltávozás előtt a vízpárák a (c) rácsnak ütköznek, mely vízcseppek távo­zását megakadályozza, a lecsapódó víz- 75 párák pedig az (i) víztartó lejtős fenekén

Next

/
Oldalképek
Tartalom