116133. lajstromszámú szabadalom • Szigetelőanyaggal bevont elektróda és ilyennel felszerelt villamos készülék

Megjelent 1937. évi április lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^f SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116133. SZÁM VIl/g. OSZTÁLY. — P. Hdfid, ALAPSZÁM. Szigetelőanyaggal bevont elektróda és ilyennel felszerelt villamos készülék. Societa Italiaiia Pirelli, Milano. A bejelentés napja 1936. évi január hó 30-ika. Olaszországi elsőbbsége 1935. éri január hó 30-ika. A találmány olyan villamos készülékre vonatkozik, amelyben adott tengely körül szimmetrikusan elrendezett villamos mező van, illetőleg ily villamos mező állítandó 5 elő és amelynél a benne levő elektródákban nagy feszültségesés lép fel. Ilyen készülékek pl. végelzárók, át vezetők és nagyfeszültségű villamos kábelek összekötő szerelvényei. Ilyen készülékekel ellátlak már 10 adott potenciálra kapcsolt fémelektródával, a célból, hogy a villamos mező megoszlását befolyásolják. A találmány értelmében ezeket, a villamos mező szimmetriatengelyéhez közpon-15 tosan elrendezelt elektródákat gyűrűalakban 'képezzük ki és minden oldalukon szigeteiőbevonattal látjuk el, pl. szigetelőszalaggal körültekercsel j ük. A rajz a találmány szerinti megoldás ne-20 hány kiviteli alakját mulatja. Az 1., 2., 3. és 4. ábrák szigetelőanyaggal bevont, különböző alakú elektródák keresztmetszetei. Az 5. ábra oly elektródának keresztmetszete, melynek árambevezető csatlakozása 25 van. A 6., 7. és 8. ábrák pedig oly villamos készülékek keresztmetszetei, melyekben a találmány szerinti elektródák vannak elrendezve. A találmány szerinti elektródáknak loroi-30 dális, Léhát gyűrű alakjuk vaui. Az 1. ábra a legegyszerűbb kivitel keresztmetszete. (1—1) jelzi a villamos mező szimmetriatengelyét, (2) pedig a villamos vezetőanyagból készült elektróda, melynek az adott eset-35 ben telt keresztmetszete van. Az elektródák azonban lehetnek üregesek is és a bennük lévő üreg tetszőleges anyaggal kitölthető, pl. szigetelő olajjal. A (2) elektródát szigetelőanyagból pl. szigetelőszalagnak átlapolással való tekercselése révén előállí- 40 lőtt réteg veszi körül. Ezek a rétegek szorosan fekszenek fel az elektróda felülelére. Az elektróda keresztmetszete lehet köralaíkú, elliptikus vagy bármilyen más egyenes vonalakkal határolt idom, vagy konkáv 45 felületű részekkel batárolt test. A szigetelőanyag készülhet textilrostokból, célszerűen selyemből. Használhatjuk azonban a nagyfeszültségű technikában jól bevált papirosból készült szigetelő anyagot 50 is. amelyet szintén szalagalakban viszünk fel és felvitele előtt vagy után szigetelőfolyadékkal telítünk. Az elektróda szigetelésének vastagságát az adott viszonyoknak, elsősorban a gyűrű 55 és az (1—1) tengely közölLi távolságnak megfelelően választjuk meg. Az elektróda beíső és külső felületei által meghatározott hengerpalástok különböző kerületeinek megfelelően a tengelyhez közelebb eső (5) 60 részen a szigetelés vastagabb, mint a tengelytől távolabb eső (4) részen. Hogy ráncmentes, sűrűn tekercselt papírbevonatot kapjunk, szükséges, hogy a feltekercselendő szalag szélességét a gyűrű 65 belső átmérőjének és a gyűrű keresztmetszeti átmérőjének megfelelően válasszuk meg. Bizonyos esetekben ajánlatos, ha az elektródákat a külső, a tengelytől elfordított felületükön konkáv felülettel hatá- 70 roljuk, amint ezt a 2. ábra mutatja, mert ez a kivitel lehetővé teszi, hogy a szalagmenetekben nagyobb mechanikai feszültséget létesítsünk. Ez esetben ugyanis a papirosszalagnak az elektródára való felvitele 75 után a gyűrű konkáv felületű oldalára (6)