111986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkáliföld-fém előállítására kisütőedényekben

Megjelent 1935. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111986. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Eljárás alkáliföldfém előállítására kisütőedényekben. Allg-emeine Elektricitáts-Gesellschaft cég" Berlin. A bejelentés napja 1934. évi április hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi május hó 4-ike. Tiszta alkáliföldfémeket gyakran alkalmazunk kisütőedényekben és pedig részint ú. n. gellerekként, nagyfokú vákuum előállítására és részint a katóidák aktiválá-5 sára. Minthogy ezek a fémek nagy fokban reakcióképesek, azóknak a kisütőedcnyekbe való közvetlen bevitele rendszeri ívt nehézségeket okoz. Ez okból eddig pl. úgy jártak el, hogy az edénybe a levegőn ál-10 landó alkáli földfém vegyül e teke t vittek be, melyek hevítéskor az alkáliföldfém felszabadulása mellett bomlanak. Egy további eljárás abból áll, hogy az alkáliföldfémeket oxidjaikból vagy más vegyülő leteikből a célnak megfelelő redukáló szerekkel magában a Msütőedényben állítjuk elő, így pl. alkáliföldfémoxidból és alumíniumból. Ismeretes továbbá az is, hogy az alkáliföldfémeket a levegőn állandó ötvö-20 zetek (pl. magnézium-, alumíniumötvözetek, stb.) alakjában helyezzük a kisütőedénybe ós az alkáliföldfémet az ötvözetből hevítéssel szabadítjuk fel. Mindezek az eljárások ugyan használ-25 hatók, de különösen üzemszerű alkalmazásukban bizonyos hátrányaik vannak. Az alkáliföldfémnek vegyületeiből, pl. azidjaiból való fejlesztésénél a szivattyúzási folyamat igen jelentékenyen meg-30 hosszabbodik, mert az azidok bomlásából nagymennyiségű nitrogén származik. Zavaró továbbá ezeknek az anyagoknak mérges volta és annak a lehetősége, hogy belőlük igen könnyen robbanó anyagok ke-35 letkezhetnek. A fémnek reakciókeverékekből való felszabadításánál szintén rendszerint igen sok gáz fejlődik. Ezenfelül az erre a célra legalkalmasabb, földalkálioxidból és redukáló szerből álló ke-40 verek a levegőn nem állandó, úgyhogy az edénybe helyezendő keveréket paraffinból vagy más védőanyagokból való védőrétegekkel kell bevonni, melyek a szivattyúzása folyamatot szintén jelentékenyen meghosszabbítják. Valószínű továbbá az 45 is, hogy az ilyen védőanyagokból a kifűtésnél ós gázmentesítésnél az edényben gyakran visszamaradó részecskék az alkáliföldfém aktiváló képességét csökkentik. Alkáliföldfémet tartalmazó ötvözetek 50 alkalmazásánál különösen az zavar, hogy ezek az alkáliföldfémet csak magas hőmérsékleten és igen lassan adják le, úgyhogy gyakran az ötvözet másik alkatrésze is elgőzösödik és az edények egyes részei 55 meg nem engedhető mértékben felhevülnek. Azt találtlik már most, hogy mindezeket a hátrányokat úgy kerülhetjük el, hogy az alkáliföldfémet oly keverékből ál- 60 lítjuk elő, mely a levegőn állandó alkáliföldfémötvözetből és oly anyagból van, mely mérsékelt izzási hőmérsékleten az ötvözet fémeivel vagy előnyösen az alkáliföldfémmel ötvözött fémmel jelentékeny 65 hőfejlődós közben cserebomlásba lép. így pl. igen kedvező eredményt ad oly keverék, mely 15—60% alkáliföldfémet tartalmazó aluminiumvegyüiet 60—90 súlyrészből ós 10—40 súlyrész vasoxidból, króm- 70 oxidból, wolframtrioxidból stb. van. Az ilyen elegyek pl. sajtolt porok alakjában a levegőn hónapokig eltarthatok és ennek folytán azokat védő bevonatok nélkül, porokból készült sajtolt testek alakjában he- 75 lyezhetjük el az edényekben. Ha az edény légmentesítése után az elegyeket mérsékelt izzási hőfokra hevítjük, akkor az alumínium a hozzáadott oxiddal vegyül ós az emellett fellépő hő az alkáliföldfémet meg- 80