111985. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék töltények átvezetésére tölténykeretekből szekrénytárakba

3ieg;.H-lent 1935. évi április hó 15-én. 111985. SZÁM. — XIX/C. OSZTÁLY. Eljárás és készülék töltények átvezetésére tölténykeretekből szekrénytárakba. „Daimvia" Ipari és Kereskedelmi R. T. eé<? Budapest. A bejelentés napja 1934. évi julius hó 7-ike. Ismert tény, hogy golyószórók szekrénytárát legtöbbször a gyalogsági puskák tölténykeretéből töltik meg, amikor is rendszerint 4—6 keret töltényeit kell egy-5 más után a szekrénytárba átvezetni. A mellékelt rajz 1—3. ábrái Mannlicher-puskához való ilyen tölténykeretet tüntetnek fel, ahol is az 1. ábra a keret elölnézete, a 10 2. ábra annak fölülnézete, a 3. ábra pedig metszete az 1. ábra III— III. vonala szerint. E keret kiürítése végett a töltényt előbb a keret hossza irányában kell eltolni, míg 15 az a keret recés (1) ajkai közé nem jut. Innen azután a (2) fenékre merőleges irányban távolítják el a töltényt. A keret másik végén a töltény az utóbbi irányban nem vezethető ki, mert a (3) borda a töl-20 tény peremének útjában áll. A töltényeknek tölténykeretből szekrénytárba a fentebb említett kétirányú mozgással történő átvitele igen hosszadalmas, mert minden egyes töltényt külön kell átvinni. A töl-25 tények a keret hossztengelye irányában, a keret recézetlen vége felé pedig csak akkor vezethetők ki, ha a keret két oldalfalát itt külön szervvel annyira kihajlítjuk, hogy azok íves (4) ajkai közt a töl-30 tény elfér. Ekkor azonban a keret anyaga már maradandó alakváltozást szenved, tehát a keret esetleges újabb felhasználásakor töltési és adogatási akadályok fordulhatnak elő. Ilyen töltényátvezetési 85 mód mellett a töltények úgy kerülnek a szekrénytárba, hogy abban a magasabban levő töltény pereme az alatta levő töltény pereme alá kerül. A töltények a keret hossza mentén a 40 recés (1) ajkak, felé már könnyebben vezethetők ki. Ugyanis az (1) ajkak közti nyílás nagyobb a (4) ajkak közti nyílásnál, azonkívül a keret (2) fenekében itt hosszú bevágás van, miért is a töltények kitolásakor a keret oldalfalai maradandó íöalakváltozást nem szenvednek. Ily töltési mód mellett a szekrénytárban magasabban levő töltény pereme az alatta levő töltényperem mögött van (7. ábra). Ez a körülmény oly golyószóróknál, melyeknél 50 töltényelosztó nincs, adogatási zavarokat okoz. Oly golyószóróknál azonban — s a találmány ilyenek körébe tartozik — amelyeknek töltényelosztója a szekrénytárban a legfelső töltényt az alatta levő töltény 55 megfogása révén oly magasan tartja, hogy a két töltény pereme között hézag keletkezik, ez utóbbi szekrénytártöltési mód zavart nem okoz. Ismeretes már oly töltőkészülék, mely 60 a tölténykeret oldalfalainak szétfeszítésével a keret (4) ajkai felé vezeti ki a töltényeket, a keret hossztengelyével párhuzamosan. E készülék használatának azonban az a hátránya, hogy a tölténytár oldal- 65 falai maradandó alakváltozást szenvednek. Ezenkívül a töltőemeltyűvel igen nagy mozgást kell végezni, mert a töltényeket a kerettel együtt ez utóbbi oldalfalainak szétfeszítése céljából előbb egy 70 közbeiktatott vezetékbe kell átvinni, s csak ezután kezdődik a szekrénytárba vezetés. A találmány szerint mármost úgy vezetjük át a töltényeket a tölténykeretek- 75 bői a szekrénytárba, hogy a szokásos adagoló tölcsérbe helyezett, teli keretek közül a mindenkori legalsót, a töltőemeltyű segélyével á tölcsér fala és a töltőkészüléknek váza közti nyílásba toljuk, melyben a 80