111960. lajstromszámú szabadalom • Elektródarendszer gáz- vagy gőztöltésű egyenirányítókhoz

31«»ííjelent 1935. évi iípriiis hő 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111960. SZÁM. — Vir/d. OSZTÁLY. Elektródarendszer gáz- vagy gó'ztöltésű egyenirányítókhoz. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1934. évi augusztus hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi augusztus hó 29-ike. A találmány elek trótlíar endszer gázvagy gőztöltésű, izzókatódával dolgozó egyen,irányífókihloz. A találmány céljia, • hoigy az, ilyen egyenirányítók egyeinrá-5 nyitó szakaszában egyébként jelentkező negatív ellen állást kiküszöböljük. Jzzákatódával és Bnódával, valamint gázitöltéssel elilátott normális kisütőcsövek karakterisztikájában negatív részek, 10 vagyis oly részek is vannak, melyek mentéin az áramerősség növekedésével az egyenirányító kapocsfeszültségie cisiöikken. Ismeretes, hogy e nem kívánatos negatív ellenállás-jelenség okozói a kisülési 15 pályáiban fellépő, ionók okozta téritöltések. Ezek a tértöltések ós a tértöltések változásai a kisülés áramerősségét labilissá teszik. Ezt a hátrányt igyekez.tek az elektródáik különféle elrendezésé-20 vei jkiüriiszöibölini. E megoldások abból; az elviből indultak ki, hogy a kisülési 'tér két részre osztandó, még pedig a katódával szomszédos oly részre, amelyben jelentékeny ionizáció nem lép fel és a tu-25 IiajdioTiképpeni ionizációs térre. Az ilyein megosztás lehetséges pl. oly módon, hogy az anódát két résziből' készítik, melyek egymással koncentrikus elrendezésűek és egymással össze vannaik kötve. Emellett 30 a katódláhloz közelebb eső anódarész szita alakjájban kiképezett és az ionok főtömege a két- andóaréisz. között a batódátóü távol eső térben képződik. Az ionok ebiből a térből áramlanak az izzókatódáihoz és 35 annak negatív tértöltését (kompenzálják. Az itoiniolk tértöltés© keletkezései helyén ilyen etektródlaelrendezés mellett a katóda előtti mezőterősségeit nem befolyásolja lényegesen és így nincs lényeges befolyása az átmenő áram erősségére 40 sem. Ezi esetiben a karakterisztika men tén negatív részeik már nem jelentkeznek. Kitűnt, hogy ja pozitív tértöltés mindennemű befolyásának szabatos kiküszö- 45 bölése elsősorban annak a két elektródáinak a méretezésétől függ, amely elektródákból az anóda készült. Hogy áz ionok legnagyobb része a két anódarész között keileitkezizék,, a katóda 50 és a belső, rácsailakú anódarész, közötti távcJsláignak kisebibnieik kell lennie, mint amekkora & távolság a belső rácsalakú anódarész és a külső anódárész között. Kitűnt, hogy gyakorlatilag kedvező 55 határérték áz, amelyinéil a két anódarész közötti távolság legalább 2—2.5-szer akkora, minit a katóda éLs a belső anóda r;é®zi közötti távolság. Csak ebben az esetben elegendő kicsiny az ionizáció a ka- 60 tód'a és a beliső anódarész között, szemben azzal az ionizációval, amely a másik térben keletkezik. A két anódarész közötti potenciált aa ionok létesítette tértöltés messzemenően 65 befolyásolja. Kézenfekvő, hogy a kisülési szakasznak ezen a részén fellépő ,tértöltésváltozásiok a katódú előtt uralkodó mezőerősséigeit még befolyásolják, pl, abban az esetben, ha a rácsalakú amoda 7(J durvasziemű hálóiból, vagy nagy menetmagasságú drótspirálisból készül úgy, hogy a hátsó anódarész tértöltés® a belső an ódarészen áthat. Ha a tértöltésnek ezek a változásai labilisak, úgy a karaik- 75 terisztiíkáinalk ismeretes fényívszerű liaibi-