111953. lajstromszámú szabadalom • Folyadékhűtéses csövekkel dolgozó adóberendezés
M»»jr.ielent 1935. évi április lió 126-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BEtf SÁG SZABADALMI LEÍRÁS 11 1953. SZÁM. — VII/,j. OSZTÁLY. Folyadékhűtéses csövekkel dolgozó adóberendezés. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1934. évi március hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi május hó 4-ike. Folyadékhűtéses csövekkel dolgozó adóberendezéseknél a hűtőfolyadék hozzávezetése nehézségekkel jár. Az ismert berendezéseknél az anódahengerhez eső-5 dobna fel tekercsölt hosszú csövet csatlakoztatnak és a cső másik végét földelik. Üjabban a csődob helyett porcellánból, vagy kerámiai anyagból készült csavarvonalakban feltekercselt csövet alka-lmlaz 10 nak. A nehézségek abban vannak, hogy helyhiány miatt a legtöbb esetben rasim lehet a csődobot a vízhűtéses cső közvetlen közelében elhelyezni. Ennek következtében 15 az szükséges, hogy az adócsőtől a ösődobhoz csővezetéket fektessenek el, amelyet célszerűségi okokból, főként a könnyű és megbízható szerelés miatt vörösrézcsőből készítenek. Ennek a vörösrézcsőnek a 20 nagy egyenáramú potenciálon kívül még tekintélyes nagyfrekvenciájú potenciálja van úgy, hogy úgy működik mint egy antenna. Ebből kellemtetlen zavarok keletkeznek A csővezeték sugárzása járulé-25 kos veszteséget és a hatásfok csökkentését is jelenti. Ezenkívül könnyen kelt úgynevezett vad rezgéselvet. Figyelembe kell vennünk, hogy az ilyen cső vezet ék az anódán lévő minden felső harmonikust is 30 jól kisugároz. A találmány értelmében a fenti nehézségeket úgy küszöböljük ki, hogy a folyadékvezetékbe, ott ahol az az anódahengerből kilép, szigetelő csövet, célszerűen; 35 porcellánból készült csövet iktatunk, amelyet nagyfrekvenciájú fojtótekercs hidal át és amelynek az anódától elfordított végén levő fémes csatlakozó hüvelye kapacitáson át földelve van. A találmány szerinti megoldás egyik 10 példakénti kiviteli alakját az 1. ábra mutatja* (R) a hűtővizeit vezető cső és (A) az anódahenger, amelytől a két hűtővíz vezeték kiindul. Ez a két vezeték egymásközt egyenlően kialakított- és a rajzban 45 egyszerűség kedvéért csak egyet tüntettünk fel. (P) a találmány értelmében a vezetékbe iktatott szigetelőcső, amíelyet a (D) fojtótekercs hidal áit. A szigetelőcsőhöz csatlakozik az (F) vörösréz vezeték, 50 amlely (E)-nél csatlakozik a (T) csődobozhoz és amely a (C) kondenzátoron, át földelit. A (B) helyhez, ahol a hűtővíz a dobot elhagyja, további (CU) vöröisrézvezeték csatlakozik, amely a hűtőberendezés- 55 hez: vezet és földelve van. A leírt berendezés működése a következő: A (Pl) helyen a nagyfrekvenciájú áramok kénytelenek a vízoszlopbia átmenni. Ennek ellenállása azonban oly nagy, 60 hogy kapacLtiv úton (P)-n át a föld felé menő nagyfrekvenciájú áramok csiak kicsinyek. A cső végén még jelentkező nagyfrekvenciájú áramok a (C) kondenzátoron át földbe távoznak úgy, hogy a 65 (T) dobhoz vezető hosszú (F) vörösréz vezeték nagyfrekvenciára földeit, minek következtében ennél a megoldásnál a fentemlített nehézségek nem jelentkeznek. A (D) fojtótekerds íeíadaita, hogy a (P) szi- 70 getelőcsőnek egyenáramú áthidalását alkossa. Ha ezt a, fojtótekercset nem alkalmaznék, akkor a hűtővízien át lefolyó egyenáram kénytelen volna a (Pl) helyen szintén folyadékba átmenni, aminek 75 következménye eleiktrolizis és az anódahenger, illetőleg a csatlakozóhüvely tönkremenetele volna.
