111951. lajstromszámú szabadalom • Vevőberendezés

3ieg;.H-lent 1935. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI vjrT % SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 111951. SZÁM. — VIT/j. OSZTÁI.Y. Vevőberendezés. Telefuiiken Gesellschaft fttr drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1934. évi március hó 8-ika. A találmány villamos rezgéseket vevő oly berendezés, illetőleg kapcsolás, amely­nél mint vételi egyenirányítót, fékező me­zővel dolgozó csövet alkalmazunk. 5 Az ú. n. fékező mezős kapcsolás az ed­dig főként alkalmazott csőkapcsoláson alapul, de attól abban különbözik, hogy az egyik rácson nagyobb pozitív poten­ciál van és ez az elektróda az anóda, míg 10 a külső elektróda, amelyet a következők­ben röviden fékező elektródának neve­zünk, a kisülési áramot vézérli. E rácson kívül, mint tértöltő rácsot, ernyőző rá­csot, stb. egyéb segédelektródákat is al-15 kalmazhatunk. Ismeretes, hogy fékmezős kapcsolásban levő három-, vagy tö'bbelekíródás cső a karakterisztika rendkívül éles hajlása kö-A'etkeztében, mint igen érzékeny egyen-20 irányító (fékaudion) mindenféle frekven­ciájú váltakozó áramhoz használható. Ismeretes az is, hogy ha fékelektródák áramköréibe modulált váltakozó feszültsé­get vezetünk, akkor a fékkarakterisztika 25 hajlása következtében demoduláció lép fel, mimellett (dib ) irányító áram kelett kezik. Ez az irányítóáram a moduláció ütemében lüktető egyenáram, amely fel­bontható a nagyfrekvencia középamplitu-30 dójával arányos (egyenáramú) kompo­nensre és a modulációs amplitúdóval ará­nyos (váltakozóáramú) komponensre. A demoduláció e viszonyai teljesen hason­lóak anódegyenirányító-kapesolásban dol-35 gozó normális cső munkafolyamatához. Megjegyezzük, hogy fékkarakterisztikán azt a görbét értjük, amely az (ib ) fék­elektródaáramnak a függőségét mutatja , áz (eb ) fékelektródapotenciáltól. Mivel az ilyen fékező mezővel dolgozó elektron- 40» csöveknél a katóda emissziója legalább is közelítőleg állandó és a többi elektróda potenciáljától tág határok között függet­len, az irányító áram ugyanazon nagy­ságban, de ellenkező előjellel a ráeskör- 45. ben is fellép. Ha >ehát a rácskörbe tetsző­leges ellenállást iktatunk, úgy ezen az el­lenálláson a modulációs frekvenciának megfelelő váltakozó feszültséget vehe­tünk le. 50-A találmány értelmében az irányító áramnak a fékáramkörben a közepes vé­teli amplitúdóval arányos egyenáramú komponensét ugyanazon cső, vagy pedig a cső elé, vagy a cső után kapcsolt erő- 55. sítőrendszer érzékenységének szabályozá- : sára használjuk. Evégből a fékáramkörbe nagy ohmikus ellenállást kapcsolunk, amelyen az irányító árammal arányos feszültségesés létesül. Mivel a szabályozó 60 feszültségnek csak olyan mértékben kell ingadozni, mint amekkora a közepes vé­teli amplitúdó ingadozása, ezt az ellen­állást úgy a nagyfrekvencia, mint a mo­dulációs frekvencia számára rövidre zár- 65, juk. Az erre való kapcsolásban a levezető ellenállást kondenzátorral áthidalhatjuk, vagy a fékelektródát a katódával közvet­lenül köthetjük össze. A szabályozó fe­szültség hatásait az ábrák kapcsán ismer- 70 tetjtik. Az ,1. ábra fékmezős kapcsolás vázlata. A (G) rácselektródára a (Rg ) ellenálláson át, amelyről a modulációs feszültségeket vesszük le, nagy pozitív egyenáramú fe- 75 szültséget, míg a (B) fékelektródára az (R) ellenálláson át p. o. gyenge pozitív (Eb ) előfeszültséget kapcsolunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom