111948. lajstromszámú szabadalom • Lapos katódájú elektroncső

M»»jr.ielent 1935. évi április lió 126-én. MAGIAK KIEALYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111948. SZÁM. — Vll/d. OSZTÁLY. Lapos katódájú elektroncső. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphie m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1933. évi november hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi november hó 5-ike. A találmány lapos katódájú elektroncső, mely egyenirányításra, erősítésre ós rezgésgerjesztésre alkalmas ós amelyben az elektronforrás a lapos katóda. E le-5 írásban és az igénypontokban lapos katódán olyan izzókatódát értünk, melynek négyszög- vagy négyzetalakú keresztmetszete van. Az ilyen katóda élei lehetnek lekerekítettek, ami megkönnyíti a gyáríO tásit és megakadályozza az éleken nem kívánatos erősségű mezők keletkezését. Lapos katódán továbbá elliptikus vagy ovális keresztmetszetű katódákat is értünk, amelyeknél mint emisszióforrást a na-15 gyobb görbületi sugarú felületeket használjuk fel. Az ilyen katódával felszerelt csöveknek a katóda és az elektrodarendszer aránylag egyszerű megerősíthetősóge folytán lényeges szerkezeti előnyeik van-20 nak és azokkal az aránylag nagy katódafelület következtében meredek karakterisztika érhető el. Az ilyen csöveknél a segédelektródákat, pl. a vezérlő rácsot és az anódát célsze-25 rűen a katóda felületéhez párhuzamos síkokban rendezik el. Kísérletek azt mutatták, hogy az ilyen csövek karakterisztikájának meredeksége kisebb, mint az az érték, amelyhez az emissziós felület-80 bői kiindulva számítás utján jutunk ós hogy a karakterisztika felmenő részében nincs meg a kívánt éles törés (1. ábra), hanem az átmenet inkább elnyúlik (2. ábra) úgy, hogy a kivánt meredekség ezek -85 kel a csövekkel el nem érhető. Ennek oka az, hogy az elektródarendszer egy bizonyos vezérlő feszültségének a katóda felületének sík és görbe felületekkel határolt részeinél (éleinél) helyenként másmás mezőerősségek felelnek meg. 40 A találmány abban van, hogy az olyan lapos katódájú elektroncsőben, melynek anódája és egy, vagy több segédelektródája van, a nem fűtött elektródákat mint zárt testeket képezzük ki, amelyeiknek a 45 katóda emissziós felületeivel szemben fekvő felületei ezekkel párhuzamosak és a katóda keskenyebb oldalai ernyőzöttek vagy nem aktiváltak. így elérjük az emissziós felület nagyságának megfelelő 50 maximális karakterisztikameredekséget, mimellett a karakterisztikának éles törése is van. A találmány szerinti esőben az emisszió fentemlített elnyomása végett oly katódát alkalmazhatunk, melynek 55 alakja, vagy pedig a katódához legközelebb eső elektróda alakja és annak a katódától való távolsága olyan, hogy a katóda keskenyebb oldalából, illetőleg éleiből kiinduló emisszió eimyőzőhatás alatt 60 van. Emellett a vezérlő elektróda, illetőleg a hasznos elektróda (pl. anóda) létesítette mezőerősségnek a katóda ama felületein, amelyek az emisszióhoz hozzájárulnak, mindenütt ugyanakkorának kell 65 lennie. Ezt úgy érhetjük el, hogy a katódának élein emissziós anyagot nem alkalmazunk, vagy pedig úgy, hogy a katódát a keskenyebb oldalak irányában alkalmazott segédelektródákkal mintegy 70 megnyujtjuk, vagy úgy, hogy a katóda éleivel szemben fekvő' elektródarészeket, pl. a vezérlőrács tartószervét, illetőleg keretét úgy képezzük ki, hogy a katóda