111947. lajstromszámú szabadalom • Berendezés váltakozóáram megszakításakor keletkezó fényív oltására

M»»jr.ielent 1935. évi április lió 126-én. MAGYAR KIRÁLYI ká SZABADALMI BÍRÓSÁG béRr SZABADALMI LEIRAS 111947. SZÁM. — Vll/G. OSZTÁLY. Berendezés váltakozóáram megszakításakor keletkező íényív oltására. Siemeiis-Schuckertwerke Aktieng-esellschaft Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1934. évi január hó 23-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi január hó 23-ika. A találmány berendezés váltakozó áram megszakításakor keletkező fényívnek folyadékkal való oltására, kapcsolókhoz, biztosítókhoz és hasonló készülékekhez. 5 Kapcsolók és biztosítékok megszakítási fényívét annak oltása végett folyadékkal fecskendezik. A folyadéksugár elől azonban a szabadon égő fényív akkor is kitér, ha a fecskendezést a nagyteljesítményű 10 nyomólégkapcsoló ismert fúvókája végzi. A folyadéknak ezért nincs különleges hatása. Az olajkapcsolók oltókamrájában a fényívet szűk csatornában húzzák, melyet 15 a kapcsolórúd kilépő nyílása képez. Emellett gondoskodnak arról, hogy az oltókamrában lévő folyadék ebbe a csatornába nyomuljon. A folyadék bevezetéséihez szükséges nyomást a fényív maga kelti és 20 pedig azzal a részével, mely a kilépőcsatornia előtt elhelyezett és folyadékkal töltött oltókamrában ég. Ez a nyomótér ennek folytán a külső térrel csak a fényívcsa torna útján áll összeköttetésiben, mi-25 nek folytán a csatornába főleg gáz áramlik és a gáz nyomása a folyadék behatolását megakadályozza. Ezenkívül az oltókamra előtt levő folyadék a gáznak az oltókamranyílásból való gyors expanzió-30 ját is akadályozza. Ugyanilyenek a viszonyok minden ölyan ismert kapcsolónál és biztosítónál, ahol az oltócsatornán keresztülhúzotit fényív egy része folyadékkal töltött, oly 85 zárt előtérben ég, mely a csatorna által a külső térrel összekötött. A találmány értelmében a fényív oltására ugyancsak szűk oltócsátora át használunk, amelyen át a fényi vet folyadékban húzzuk. A találmány abban van, 40 hogy a megszakításnál a folyadékot az oltócsatornába külső, tehát a fényívtől független, meghatározott éruCKű nyomással vezetjük be és azok a terek, melyek felé az oltócsatorna tengelyirányban nyi- 45 tott, expanzió terek. Ezzel elérjük, hogy az ívfény közvetlen, közelében a gázokat folytonosan folyadékkal, tehát nagy hőkapacitású anyaggal pótoljuk. Az oltófolyadékot mozgató külső 50 nyomáson itt és a következőkben oly nyomást értünk, mely a fényívtől az oltócsatornában fejlesztett gázok nyomásától származó belső nyomással ellentétben hat. Expanziótereken pedig oly tereket értünk, 55 melyek az oltócsatornából való szabad kiáramlást vagy expandálást lehetővé teszik, azonban nyomástorlódást nem okoznak, vagy gázt az oltócsatornába nem nyomnak. Az expanziótérnek tehát vagy eo elegendő nagynak és lényegében folyadékmentesnek kell lennie, vagy pedig ia gázok szabad kiáramlását kell lehetővé tennie. Az oltócsatornát előnyösen kétoldali nyílással folyadékmentes térben helyez- 65 zük el. A külső nyomóerő nagyságát a találmány értelmében az a feltétel határozza meg, 'hogy a folyadéknak a csökkenő, a zérus-átmenethez közeledő váltakozó 70 áramhullámban a zsugorodó fényívkeresztmetszetet késedelem nélkül a csatorna egész hosszában követnie kell. A folyadéknak az oltócsatornát tehát egy félhullám törtrésze alatt meg kell tölte- 75. nie. Ehhez az oltócsatorna és a folyadékot bevezető vezeték kialakításának és a fényív erősségének megfelelően 2—20 at-