111946. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés légtelenített kisütőedényekhez és hozzávaló légtelenített kisütőedényekhez és hozzávaló légtelenített kisütőedény

M»»jr.ielent 1935. évi április lió 126-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111946. SZÁM. — "VU/d. OSZTÁLY. Kapcsolási elrendezés légtelenített kisütőedényekhez és hozzávaló légtelenített , kisütőedény. Siemens & Halske Aktiengesellschaft Berlin-Siemensstadt. Á bejelentés napja 1933. évi szeptember hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1932. évi szeptember hó 13-ika. Kisütőedényeknél, főként oly kisütőedé­nyeknél, amelyeknél a katódáról az anó­dára átmenő áramot vezérlőszerv, p. o. vezérlőrács vezérli, bizonyos üzemviszo-5 nyoknál észrevehető, hogy a kisiitőedény villamos tulajdonságai változnak. P. o. megállapítható, hogy magas frekvenciák­nál ilyen csövek erősítési foka csökken. Megállapították, hogy e változások lénye-10 ges oka a kisütőedény falának villamos feltöltése. A faltöltést úgy kerülik el, hogy p. o. a kisütőedény belső falát vezető ré­teggel (p. o. magnesiummal) vonják be, vagy pedig, ha ilyen bevonatot alkalmaz-15 ni nem kívánnak, olyan üvegfajtákat használnak, melyeknek bizonyos vezető­képessége van. Habár az említett intézke­désekkel sok esetben lehetővé vált a ki­sütőcső tulajdonságainak változásait el-20 kerülni, voltak esetek, amelyekben ezek áz intézkedések nem bizonyultak elegen­dőknek. Beható vizsgálatok azt mutatták, hogy magában a kisütőedény belsejében szigetelten elhelyezett villamos vezető 25 fémrészek feltöltődnek és a kisülési fo­lyamatot befolyásolják. Meglepő módon, azt találtuk, hogy a katóda tartó drótjai­naik és rugóinak igen nagy a befolyása a kisülési folyamatra. 30 A találmány értelmében ezért a szige­telt, villamosan vezető tartó részeket, amennyiben azok a kisülési folyamatot elektrosztatikusán befolyásolhatják, meg­határozott potenciálra hozzuk. Különösen 35 fontos az izzőkatóda tartódrótjait és ru­góit állandó potenciálra hozni. Vizsgála­tok tanúsága szerint az izzókatóda és a tartódrót közötti átmeneti ellenállás sok esetben olyan nagy, hogy a tartódrótök 40 és rugók teljesen szigetelteknek tekinthe­tők. (A szokásos oxydkatódánál a fonál és tartórugó között 100.000 Í2 nagyságrendű átmeneti ellenállás is megállá pí th tó.) Minthogy ezek a részek egészen a kató­dáig nyúlnák, ia kisülési folyamatot jelen- 45 tős . mértékben befolyásolják. A befolyás nagyságrendileg a vezérlőrács befolyását megközelíti. Ismeretes izzókatódás adócsöveknél a katóda anódáramát megfelelően mérete- 50 zett ellenállásokon át különböző helyeken hozzávezetni, hogy ilyen módon a katódá­nak az egyenlőtlen felhevülését az anód­áram és az izzítóáram összegeződése foly­tán, elkerüljék. Ez az intézkedés azonban 55 nincs összefüggésben a találmánnyal, minthogy eélja nem az, hogy a tartóré­szek elektrosztatikus befolyását kiküszö­böljük, hanem az izzószálban folyó áram kiegyenlítése. 60 Az 1. ábrán ilyen berendezést vázlato­san szemléltetünk. A példaképen V alak­ban kialakított (1) izzókatódát (2) könyök­pontján (3) tartórugó feszíti, amelyet üvegpálca vagy a lapított aljzaton szige- 65 telten elhelyezett fémrúd tart. A katódát (4) vezérlőrács és (5) anóda veszi körül. Ha a (2) ponton az átmeneti ellenállás nagy, akikor a (3) rugó aránylag magas (néhány 100 Volt) potenciálra töltődhet 70 fel és ennek folytán (1) katóda és (5) anóda közötti kisülést befolyásolja. A (3) rugó feltöltődése nem állhat be, (ha a (2) ponton az átmeneti ellenállás kicsi, mint­hogy ekkor (3) feszítő rugó az izzószálnak 75 a (2) könyökponton levő potenciálját veszi fel. A gyakorlatban úgy érhető el kis át­meneti ellenállás, hogy a (2) könyökpon­tot forrasztási helynek alakítjuk ki. Minthogy ez gyártási okokból többnyire 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom