111942. lajstromszámú szabadalom • Forgószárnyas repülőgép

M»»jr.ielent 1935. évi április lió 126-én. MAGIAK KIRÁLYI ^ggy SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111942. SZÁM. — V/h. OSZTÁLY. Forgószárnyas repülőgép. Flettner Antal mérnök Berlin. A bejelentés napja 1933. évi julius hó 28-ika. A találmány forgószárnyas repülőgép, melynél az egyes szárnyak emelőkarrendszer útján egymással összeköttetésben állnak. Ez az emelőkarrendszer vi-5 szont a forgási tengellyel áll csuklós kapcsolatban. Az emelőkarrendszernek különböző szerkezete lehet. Például egyszerű mérlegrúd lehet, de két tengely körül billenthető korongot, tárcsát, dobol 10 vagy más ily alkatelemet is használhatunk, amely minden irányban való elinozgást enged meg. A mérlegrudas kiviteli alaknál a szárnyak támadási pontjai a forgási tengely körül csak lengő 15 mozgást végezhetnek. Egyszerű mérlegrúd elrendezése olyan repülőgépeknél előnyös, amelyeknél például két szárny van, míg több szárnyas repülőgépnél a minden irányban beállít-20 ható korong vagy más ily alkatelem előnyösebb. Ez utóbbinak egyúttal az az előnye, hogy kettőnél több szárny tartóerői, illetve ezek röpítőerői egymást kölcsönösen kiegyensúlyozzák. A minden 25 irányban billenthető korongnak a forgó gzárnyrendszer forgási tengelyével való csuklós összeköttetése például kíardián-, gömb-, csukló- vagy más ily szerkezettel lehetséges. 30 A szárnyak a mérlegrúddal, illetve a minden irányban billenthető koronggal közvetlenül állhatnak csuklós összeköttetésben. A szárnyak azonban a rendszer forgási tengelyével is állhatnak csuklós 85 összeköttetésben. A szárnyak továbbá közbeiktatott rudazat útján a forgási tengellyel csuklósan összekötött és minden irányban billenthető koronggal is összeköthetők. 40 A forgó szárnyaknak ez a csuklós összeköttetése azonban még nem teszi lehetővé, hogy a szárnyak szabványos forgási síkját meghatározhassuk. E célra a találmány értelmében szükség vam olyan berendezésre, amely megakadályozza, hogy a szárnyak hossztengelyük körül és különösen a csatlakozási részek, amelyek útján a szárnyak a minden irányban billenthető koronggal csuklós összeköttetésben állanak a rendszer forgási tengelye körül elforduljanak, ha a korong valamely irányban kibillen. Az említett elfordulás megakadályozására a szárnyakat, illetve azok csuklós csatlakozási részeit középső alkatrészben forgathatóan ágyazzuk és közbenső tagok, például csuklók, egymásba tolható tengelyek, kardán-csuklók vagy más ilyen alkatelem ekkel a forgó szárnyrendszer forgási tengelyével kötjük össze, úgyhogy a szárnyak hossztengelyük körül a minden irányban billenthető koronghoz képest ugyan elfordulhatnak, de a forgási tengelyhez képest nem foroghatnak el. Ha az említett közbenső tagokat nem a forgási tengellyel vagy a forgási tenge lyen szilárdan elrendezett iránymutatóval, hanem kardáncsukló körül billenthető iránymutatóval kötjük össze, akkor az iránymutató elállításával a forgási sík helyzete tetszőlegesen változtatható és ezzel a repülőgép a magassági, hossz- cs haránttengely körül kormányozható. Az előzőkben ismertetett és a rendszer forgási síkjának helyzetét befolyásoló segédeszközök még nem elegendők arra, hogy a beállítási szögnek a forgási sík megtartása, illetve vezérlése végett való változtatása mellett a tartócsavart emelő ösavarrá, illetve az emelőcsavart tartó-