111922. lajstromszámú szabadalom • Autogénhegesztő vagy vágó eljárás

M»»jr.ielent 1935. évi április lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG' SZABADALMI LEÍRÁS 111922. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Autogénhegesztő vagy vágó eljárás. Deutsch Árpád vaskereskedő és Miakits József műszaki tisztviselő, mindketten Budapest. A bejelentés napja 1634. évi március hó 27-ike. A találmány autogénhegesztő vagy vágó eljárás, azaz olyan eljárás, melynél a hegesztés vagy vágás éghető gáznak oxigénnel keverten való elégetése útján létre-5 hozott magas hőmérsékletű lánggal történik. Az autogénhegesztésnél és vágásnál elégetendő gázként számos gázt javasoltak, a gyakorlatban azonban az oxigén-acetilén-10 láng előnyös tulajdonságai folytán főleg az acetilént, és pedig úgy közvetlenül kalciumkarbidból fejlesztett, mint palackban nyomás alatt oldva tárolt, úgynevezett dissousgáz alakjában használják. Előbbinek 15 hátránya, hogy a fejlesztőkészülék állandó karbantartást igényel és robbanásveszélyes, az utóbbi pedig meglehetősen drága. Javasolták már metángáz használatát is, mi azonban a gyakorlatban nem tudott elter-20 jedni, mert e gáz használata esetén igen nehéz volt stabil, nem fluktuáló hegesztőláng előállítása és fenntartása, mi csak különleges keverőkészülékek, illetve hegesztőpisztolyok és rendszerint aránylag 25 nagy gáz-mennyiségek alkalmazásával sikerült, de ekkor sem a gyakorlat összes követelményeit kielégítő mértékben. Gazdasági szempontból azonban a metán alkalmazása, ha e nehézségek kiküszöbölhetők, 30 előnyös, mert a metán, melyet földgázból kaphatunk, olcsó és főleg igen olcsó, ha olyan összetételű földgáz áll rendelkezésre, mely nagy metántartalma folytán elégetendő gázként tiszta metán helyett közvet-35 lenül, azaz egyéb alkatrészeinek elkülönítése nélkül, felhasználható. Azt találtuk, hogy a fenti nehézségek teljesen kiküszöbölhetők és normális hegesztőpisztolyok használata mellett is a gyakorlat Összes követelményeit kielégítő t

g hegesztőlángot kaphatunk, ha elégetendő gázként stabilizáló gázzal kevert metánt használunk. Stabilizáló gázként legcélszerűbben hidrogént használunk, célszerűen aként, hogy a hidrogént és metánt előzőleg íi> keverjük össze a kívánt arányban és a hegesztőpisztolyba elégetendő gázként már a gázelegyet vezetjük. A metán és hidrogén egymáshoz való aránya igen különböző lehet és számos tényezőtől, pl. a hasz- 50 nált metán összetételétől és a láng kívánt felhasználási céljától függően választható. A gyakorlatban jó eredményeket értünk el olyan gázelegyekkel, melyeknek hidrogéntartalma 25—60 térfogatszázalék között 55 volt, de pl. bronz, réz vagy alumínium hegesztésénél fentinél kisebb hidrogéntartalmú metán-hidrogén elegyekkel is igen jó eredményeket értünk el. A metán-hidrogén gázelegyet az oxigén- 60 hez a hegesztőpisztolyban nagyjában ugyanolyan arányban keverjük, mint az eddig használatos acetilént vagy dissousgázt és a kellő keverékarány a láng alka- 65 tának és színének megfigyelése alapján állandó legyen, miért is, ha pl. e gázelegyet magas nyomás alatt álló palackból vesszük, ajánlatos két, egymásután kapcsolt, pl. egy magas és egy alacsony nyo- 70 másra való, nyomáscsökkentő szelep, adott esetben esetleg ezek egyike helyett vagy mellett egy alacsony- vagy középnyomású, elegendő térfogatú puffertartály alkalmazása, hogy stabil, jól használható hegesztő- 75 lángot kapjunk. Ha a metánt olyan földgázból készítjük, mely más gázokat számottevő mennyiségben tartalmaz, akkor belőle ezeket célsze-