111878. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nedvdús növényi részek teljes vagy részleges víztelenítésére

31egjelent 1935. évi április hó 250-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111878. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás nedvdús növényi részek teljes vagy részleges víztelenítésére. Pap Lajos oki. vegyészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1934. évi január hó 27-ike. Nedvdús növényi részek eltartásának legmegbízhatóbb módja, hogy ezeket víztartalmuktól részben vagy egészben megfosztjuk. Ez az eljárás önmagában is al-5 kalmas konzerválásra, de gyakrabban csak azt megelőző művelet. A nedvességtartalom csökkentésének célja, hogy a konzerválásra, megőrzésre vagy szállításra szánt anyagot az eltartásra veszé-10 iyes holt súlytól megszabadítsuk; ennek keresztülvitele azonban úgy történjék, hogy ezzel a feldolgozott növényi táplálék íze, zamata lehető legkervésbbé változzon és felhasználás szempontjából a friss 15 áruval közel egyenlő értékű legyen. A víztelenítést jelenleg úgy végzik, hogy a folyadékrészt magábazáró növényi szöveteket, esetleg sejteket megfelelő berendezésben zúzással, aprítással pépesí-20 tik, a növényi nedvet és a többé-kevésbibé szilárd szöveti részeket tartalmazó folyós vagy pépes tömeget nyitott üstben vagy vakuumbepárlőban a kívánt szárazanyagtartalomig töményítik. Ha léigszáraz ké-25 szítményt kívánnak előállítani, akkor a bepárlással kapott pépet légszárítóban vagy hengeres vakuumbepárlőban tovább szárítják, esetleg az eredeti növényi pépet porlasztó szárítókban víztelenítik. 30 Gyümölcsízek, paradicsompép, és hasonló termékek előállítása nagy műszaki nehézségekbe ütközik, mert az anyagban lebegő rosttörmeléket, sejtfalakat tartalmazó pép állandó keverés mellett is ki 35 van téve az odaégés veszélyének. Ezzel szemben csupán oldott anyagot tartalmazó folyadék, mozgékonysága következtében, egész tömegében ugyanazt a hőmérsékletet veszi fel. Forrásban lévő fo-40 lyadék hőmérséklete az összetételétől és nyomásától függ, míg pépes anyag egy része a fűtőcsövek, illetve a fűtőfelület mentén tartósan a melegítésre használt gőz hőfokára hevül, itt besűrítődik, nem kívánatos változást szenved és a hőát- 45 adást nagymértékben megnehezíti. Odaégési ízanyagok képződése nemcsak légköri nyomáson dolgozó befőző üstöknél lép fel, hanem vakuumbepárló berendezésekben is, pediig ezeket az egyenlő hő- 50 mérséklet biztosítására, az odaégés elkerülése érdekében, a habzási és egyéb zavarok kiküszöbölésére bonyolult és drága íiz,erkezeti részekkel látják el, üzemüket állandóan figyelemmel kísérik és nagy- 55 mértékű légritkítást alkalmaznak. Az ismertetett nehézségeken segít a találmány, melynek alapgondolata az, hogy a víztelenítendő növényi részeket erőművi feltárással sűrűn folyó anyaggá 60 alakítjuk és ezt az aprítással, zúzással nyert, esetleg a héj és magrészek eltávolítása céljából pépesített anyagot megfelelő művelettel lebegő rostrészektől mentes, hígan folyó oldatra és a szilárd ró- 65 szeket tartalmazó, szárazanyagban dúsabb képlékeny részre bontjuk; azután a folyadékot, esetleg mindkét részt a jellegüknek megfelelő berendezésben a kívánt mértékig víztelenítjük, végül a külön ke- 70 zelt anyagokat egyesítjük és összekeverjük. Az előkészített anyag két különböző sűrűségű részre bontása történhetik ülepítéssel, szűréssel, préseléssel, illetvte röpítéssel. 75 Az eljárás előnyei szembeszökőek. A folyékony rész bepárlása egyszerű rendszerű, nem túl alacsony hőmérsékletet igénylő, olcsó üzemű vákuum valgy nyitott üstű hepárlókban végezhető és 80