111872. lajstromszámú szabadalom • Műtétekhez való sebészeti műszer a vérerek maradandó elzárására

Megjelent lí)35. évi április hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111872. SZÁM. — VIT/e. OSZTÁLY. Műtétekhez való sebészeti műszer a vérerek maradandó elzárására. Dr. Hammersberg* Elemér főorvos Hatvan. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 21-ike. Sérüléseknél vagy váras műtéteikinél a vérZicsesilla p í t ás sízokáscsi módja abból állott, hogy a sérült vagy átvágott és viérző érvéigeket, egyenként, megannyi 5 érfoigóval vagy csíptetővel (Koidher- vagy Peiain-irendszerű pinjöettáival) összeszorították és mialatt azok le voltak fogva, a vérereket a lefogott végeikkel közvetlen szomszédos pántjaikon, selyemből vagy .0 állati bélből 'készült fonalak kiörülkötésével és kétszeres csomóz áísisal (burkolással) maradandóan lekötötték, minek megtörténtéveil' lehetővé vált az érfogók kinyitása és eltávolítása. E szokásos eljárás L5 meglehetősen körülményes volt, a műtéti beavatkozás időtartamát tetemesen növelte és úgy a betegek, mint a sebészek szempontjából hátrányos volt. E hátrányok elkerülésére 107531. számú >0 szabadalimaim leírásában a fonallal való érilekötést kiküszöbölő, egymásra szorítható ikapoos feleket javasoltam, melyek az emberi szervezetre ártalmatlan anyagból, pl. új ezüstből, vagy a szervezetiben >5 való felszívódásra alkalmas anyagból, különösen pli. magnéziumból (imagneziumiötvözetiből) vagy gailalitból készültek és melyeik, összeszorított állapotukban, oly ,fészeküreget hagytak maguk között, 10 amelyben ,az ér összelapított, tehát teljesen elzárt, de át nem vágott állapotban foglalt helyet. E máignezium-szorítókapesioik a gyakorlatban általában, véve beváltak ugyan, i5 azonban a sízorítókapcsak, éppen úgy, mint a a éirlekötő fonalnak, véglegesen az ér csonkon maradtak, noha a vérzést megszüntető ós szKxrító szerepűiket a szervezetben élettanilag felléipő fibrin-lkiválás és a vérzést megszüntető vérmeigalvadás né- 40 hány óra múltán feleslegessé tette. Ügy a fonal; mint a mágneziumkiapoies a szervezetre idegen, anyagok voltak é's ha azokat a gennykeltő vagy fertőző imikirobákitói tökéletesen nem csirátlanítottáik, 45 úgy azok, a szervezetben maradva, (mag neziiumkaipcsok átmenetileg, a felszívódás suk bekövetkezte előtt) fertőzések és gennyedések okozóivá válhattak. Mindamellett e szempontból a magineziumlkia,- 50 poios a foinal-lekötéisnél: jóval előnyöseíbb, mert joblban sterilizálható; további előnye, hogy könnyen alkalmazható miéilyüregű sebek féneklén vérző ereknél is, amelyeknél a kézzel végzendő fonal- 55 burkolás a seibüreignek (máskülönben felesleges és a beteg szempontjából hátrányos) kitáigítáisa nélkül fceresztüliviihetetlen. A magneiziumfcapescikniak a fonaillelköitéssel szemiben mutatkozó továibbi 60 fontos előnye, hogy, amint az Röntgensugarakkal is ellenőrizhető, a szervezetben 6—8 hét alatt tökéletesein felszívódnak. A talállmiány célja laz eddigi hátrányok 65 kiküszöbölése és a műtéti időnek, lehető legnagyobb mérívű megrövidítése. Ennek az időnek a megrövidítése rendkívüli fontos, mert minden műitéti beavatkozásnál' nem annyira tulajdonkiépemi sebészi 70 feladat megoldása, mint inlkálblb azi eredeti állapot visszaáMítiása, főleg pedig a vérző érosonkiokon át végbemenő vérzés végleges megszüntetése igényel sok időt. így pl. golyvaműtéteknél nem a golyva el- 75 távolítása vesz sok időt igénybe, hanem annak eltávolítbatósáigáii g mintegy 200 eret kiéül átváigni, hiogy hozzá lehessen