111871. lajstromszámú szabadalom • Rovatolt üzleti és nyilvántartási könyv és ív
31egjelent 1935. évi április hó 250 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1118 71. SZÁM. — IX/e. OSZTÁLY. Rovatolt üzleti- és nyilvántartási könyv és ív. Güiis Jenő magántisztviselő Budapest. " A bejelentés napja 1934. évi május hó 2-ika. A találmány tárgya mindenféle rovatolt üzleti és nyilvántartási könyv és ív, melyben a számoszlopot végöisszegei másolás nélkül automatikus átvitelezést 5 nyernek. Ismeretes, hogy bármely számszerű üzleti vagy egyéb feljegyzésnél és nyilvántartásnál, a továbbiakban egyszerűen feljegyzéseknél, ha az egyes oldal megtelik, 10 akkor a számoszlopok végösszegei a következő oldalakra pontosan átmásolandók, illetve átvitelezendők a folytonosság érdekében. Ezen eljárás annál több felesleges munkát és hibaalkalmat jelentett, 15 minél több számoszlop átvitelezésével volt teendő. Továbbá ismeretes, hogy ha a féljegyzések nagy terjedelműek, azok kezelése és áttekintése bizonyos nehézséggel jár. 20 Megállapítást nyert, hogy a jelenleg használatban levő feljegyzések bekötött vagy kötetlen alakban, az egyéb könyvekhez hasonlóan esak jobbról-balra lapozhatok. Ily rendszerű feljegyzéseknél 25 az egyes oldalak végösszegei csakis átmásolás útján vitelezhetők át a következő oldalakra. Ugyancsak ezen rendszer folyamánya, hogy a bekötött feljegyzéseket teljes ív-30 nagyságban kell nyitva tartani beírások eszközlésénél, még akkor is, ha csupán az egyik oldalon van teendő. Ezáltal a munkaasztalon kétannyi férőhelyre van szükség, mint amennyit a használatban 35 levő feljegyzés igényelne. A találmány szerinti feljegyzéseknél: I. Az ívek bekötési, illetve behajlít ási iránya a szövegsorokkal mindenkor párhuzamos, miáltal azok Csák alulról felfelé 40 lapozhatók. II. Az egyes oldalak rovatozása oly módon történik, hogy az áthozott összegek részére fenntartott sor minden esetben a rovatok tárgymegnevezése (címe) felett van. 45 III. A számoszlopok részére kijelölt rovatok függőleges vonalai az ívek teljes hosszát szelik át olymódon, hogy azoknál sem felül, sem alul margó' (vonalzatlan rész) nem marad. Megszakítás csak a 50 rovatok tárgymegn evezésénél (címénél) lehetséges. Az I—III. alatt ismertetett elvek alapján szerkesztett, illetve összeállított feljegyzésekben az összeadások menete a 55 következő: a) Az összeadásra kerülő lapoldal alsó része (szabad kézzel, vagy megfelelő eszközzel) kívánt mértékben oly módon hajlítandó vissza, hogy a következő oldal 50 legfelső szélén elhelyezett „áthozati sor" rovatai teljesen egybeessenek az előző oldal hasonló tárgyú rovataival. b) Az a) alatt vázolt visszahajlítás után a lapoldal rovatai úgy adhatók 65 össze, hogy az összegezések eredményei, minden külön másolási munka nélkül, egyenesen a következő oldal megfelelő rovataiba jussanak. c) Az összegezések eredményeinek be- 70 írása után a lapoldal eredeti állapotba helyezendő vissza, hogy a következő oldal összegezése is folytatható legyen. A találmány értelmében minden bekötött feljegyzés terjedelme pontosan a fe- 75 lére csökken, ha az ívek bal- és jobboldalai teljesen megegyező rovatozással és iszavegnyomással vannak ellátva s így azonos célra vannak kijelölve. Ugyanis az I. alatt ismertetett elvek szerint a ta- 80
