111847. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék sárgaréz sajtolására
31egjelent 1935. évi április hó 197 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 11184 7. SZÁM. — XVT/d. OSZTÁLY. Eljárás és készülék sárgaréz sajtolására. Johaini Kafowi gyáros Wien. A bejelentés napja 1934. évi junins hó 22-ike. Általánosan ismeretes, hogy sárgarezet olvasztott állapotban eddig nem lehetett sajtolni. Sárgaréz sajtolására eddig — a fe skendezőelj árastól eltekintve — azt a 5 rendkívül költséges és időtrabló kerülő űtat kellett választani, hogy a sajtolandó sárgarezet előzetesen sárgarézrudakká alakították át és ezeket a rudakat sajtolták izzó állapotban, ill. alakították sajtoló lássál a sajtolandó tárgyakká. Általánosén ismeretes az, hogy a megolvai-ztott sárgaréz közvetlen Rajtolásának a lehetővétéltele a sárgarezet feldolgozó ipar egyik legsürgősebb óhaja. 15 A találmány elsőnek adja meg ily munkamód lehetőségét. Rendszeresen változtatott beható kísérleti sorozatokból meglepetésszerűen kitűnt, hogy a megolvasztott sárgaráz tényleg igen jól sajtolható, ha 20 két feltétel ki van elégítve. Mindenekelőtt a sárgaréz vörösréztartalmának, a megolvasztott sárgaréz sajtolhatóságának a biztosítására, bizonyos határokat sem túllépnie, sem azokon alul lennie nem szabad, 25 mimellett a vörösréztartalom határai szlerencsére olyanok, hogy a használatos sárgarezet éppen magukba foglalják; a vörösréztart a lomnak kb. 56 és 63% között kell lennie, mimellett a kb. 57%—59%-ig 30 terjedő körzet, középértékben tehát kib. 58% Cu a legkedvezőbb; ez tiszta sárgaréznél kb. 44 és 37% között fekvő cinktartalmat, különösen kb. 43 és 31%' közötti Zn-et jelent, műszakilag szokásos- össze-35 tételű sárgaréznél pedig az említett meinynyiségű, legelőnyösebben tiehát k!b. 42% összmennyiségű nem-vörösréztarfialmat jelent, mimellett — amint kitűnt — a cink bizonyos (kisebb) részeinek mellékfém ek-40 kel (pl. Pb, Mn, Fe, Ni) való pótlásának fajtája és mérve minőségi és mennyiségi tekintetben nincs lényegtes jelentőséggel;. Sárgaréznél, amelynek vörösréztartalma a jelzett határok között van. azt a rendkívül figyelemreméltó és feltűnő lehletősé- 45-get ismertük fel, hogy az megolvasztott állapotban kitűnően sajtolható, feltéve, hogy a sajtolás élesen meghatározott és jól elhatárolt hőmérsékletkörzetben történik, oly hőmérsékletkörzetben, mely 50' annyira iszorosan van körülhatárolva, hogy jóformán hőmérsékletponttá fiajut el; ez a megmerevedési szakasznak az a rendkívül szűk, csupán néhány fokot felölelő hőmérsékletkörzete, mely az említett, tehát 55-a kb. 58% vörösréztartalom két oldalán levő összietételű sárgaréznél a likvidusz-és szolid uszgörbe között van; a kezdő és befejezett megmerevedésnek eme két görbéje e körzetiben oly szoros szomszédság- 60-ban vannak, hogy a megmerevedési szakasz csupán egészen szűk hőmérsékletsziakaiszt ölel fel. A megolvasztott sárgaréznek a likviduszgörbén kezdődő megmerevedése gondos megfigyelésnél már 55. szabad szemmel is azzal válik láthatóvá, hogv az olvadékon, a kerülettől a középpont felé haladóan, homályosan fénylő csillogás, féinyderengés lép fel, oly jelenség, amelynek kifejlődése alig tart néhány 70 másodpercig és amely ennek következtében élesen jelzi azt a hőmérsékletpontot, tehát azt az időpontot, amelyben a sajtolásnak kezdetét kell vennie. Ily körülmények között a folyé- 75 kony fém oly kitűnően, veszteség nélkül sajtolható, hogy a találmány szerinti eljárás — az időben és költségekben elért nagy megtakarításoktól eltekintve — a sárgarézrudákból való eddigi sajtolóeljá- 80»
