111820. lajstromszámú szabadalom • Célzóberendezés, különösen légijárműelhárító fegyverekhez

Megjelent 1935. évi március hó 16-án. MAGYAR EIEÍLTI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111820. SZÁM. — XIX C. OSZTÁLY. Célzóberendezés, különösen légijárműelhárító fegyverekhez. Rheinische Metallwaaren- uud Maschlnenfabrik cég: Düsseldorf. A bejelentés napja 1933. évi december hó 6-ika. A találmány különösen légjárműelhá­rító fegyverekhez alkalmas célzóberen­dezés, mely a mindenkori lőelemeknek, vagyis a cél sebességének, mozgási irá-5 nyának, távolságának és magassági hely­zetének beállításakor a lövegcső szüksé­ges elécélzási szögét önműködően meg­adja. A lőelemek ugyanis a csőtengellyel párhuzamos vagy ezzel párhuzamosan 10 beállítható tartóban elállítható iránymu­tatóra továbbítódnak, amennyiben az iránymutató hátsó végével csuklósan összekötött szán a célsebesség és távolság adatainak megfelelően olyan mérőlap fö-15 lőtt mozdul el, mely ezeket az elécélzási adatokat vezérgörbékben hordja. A mérő­lap szilárd kapcsolatban áll a röpirányba beállítható és a eéltávolsá .bél s magas­ságból adódó irányzékszögnek megfele-20 lőem függélyesen elállítható szánvezeték­kel. Míg az ismert berendezéseknél, melyek­nél a cél röpiirányának és sebességének beállítása után a cső elécélzási szögének 25 az irányzóktól függő értékei az iránymu­tatónak a céltávolságokat a mindenkori célmagasságok függvényében figyelembe vevő, a mérési távolságnak a, találati távolsághoz képesti hosszváltozása alap-30 ján, a cél folytonos beirányzása közben végzett elállítása folytán önműködően tovább kiszámítódnak és mint az elécél­zási szög beállításához való értékek, az irányzószerkezetbe továbbítódnak, addig 35 a találmány szerint a céltávolság és cél­magasság mértékéből az elécélzási szög­höz hozzászámítandó értékek meghatáro­zása azon alapszik, hogy az irányzéki vo­naldarab milyen nagy. Ezen az alapon a célmagasságból és távolságból adódó elé- 40 célzási értékek levezetésére mennyiség­tanilag pontos meghatározás adódik, míg ezeknek az értékeknek ismert kiszámítási elve, a mérési távolság és a vele párhuza­mos csőtengely közti különbség elhány a- 45 golása folytán, csak megközelítően helyes elécélzási értékek elérését teszi lehetővé. A eélzóberendezésnek a találmány sze­rint, továbbá még néhány célszerű pót­berendezése van; ezek egyike a lövedék 50 forgásának tekintetbevétele alapján, má­sika pedig a találati pont előrehelyezése végtett idézi elő az iránymutató elállítá­sát, míg egy további pótberendezés külö­nösen ferdén repülő célok számára való. 55 A mellékelt rajzók a találmány szerinti oélzóberendezés néhány foganatosítási alakját példaképen tüntetik fel. A rajzokban az 1—7. ábrák a találmány alapelvét szem- 60 léltető oelzóberendezés foganatosítási pél­dája; a 8—9. ábrák a forgáskiegyenlítő szerke­zet elrendezése, az © szerkezet beépítése folytán módosult összberendezéssel; a 55 10—11. ábrák az iránymutató korrigáló elállításaihoz való pótszám és a 12—14. ábrák a ferdén repülő célokhoz való pót cé lzólberen dezós. A célzóberendezés alapelve az 1—3. áfo- 70 rákból tűnik ki. A célzóberendezés (1) irányzótartója szilárd kapcsolatban áll a fegyverrel és így ennek magassági és oldalmozgásaiban résztvesz. Az (1) irány­zótartónak két haránttengelye van, me- 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom