111811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzációs termékek előállítására

Megjelent 1935. évi március hó 16-án. MAG TAR KIRÁLYI #EM|| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111811. SZÁM. IV/'H/L. OSZTÁLY. EljáVás kondenzációs termékek előállítására. Dr. Kraus Wilhelm vegyész Wienlbeii. A bejelentés napja 1933. évi november hó 25-ike. A találmány savasan kondenzált, sajtolható karbamid-formflldehid-kondenzációs termékek előállítására irányul. Eddigelé a karbamidot formaldehiddel vagy 5 savasan kondenzálták, vagy lúgosán előkondenzálták és savasan továbbkez élték. A lúgos kezelésen miaróalkáliák használata értendő. Végül karbamidot ammónia vagy hexametiléntetramin jelenlétében 10 is kondenzáltak már és sajtoltak iormad arabokká. Ez az eljárás azonban fölöttébb hátrányos; a termékek rosszul és lassan keményednek és vízre nagyon érzékenyek. 15 Azt találtuk, hogy meglepő módon nagyon gyorsan keményedő karbamid-forii»a 1 d eh i d - k o nde n zá.ci ós termékeket kapunk, ha a karbamidnak formaldehiddel való kondenzációját hexametiléntetramin 20 adagolása mellett, az alább ismertetendő módon, savak jelenlétében végezzük. Kitűnt, hogy a hexametiléntetramin, karbamiddal és formaldehiddel, savak jelenlétében végbemenő kondenzációjakor, je-25 lent ős mértékben résztvesz a kondenzációs molekula felépítésében. A jelenlévő hexametiléntetramin mennyisége szerint különféle vegyületekhez juthatunk, amelyek közül egyesek használhatók, mások 30 használhatatlanok. Ez a felismerés egészen új. Eddigelé az ammóniát, illetve a hexame t i lén t e:

t ramin t bázisos kontaktanyagkép alkalmazták. Nem volt azonban ismeretes, hogy a hexametiléntetramin, 35 alkalmas munkafeltételek esetén, résztvesz a molekula felépítésében és hogy használatával a legkülöníélébb tulajdonsátrú kondenzációs termékek állíthatók elő. 40 Ismeretes, hogy savak hatására karbamidból és formaldehidből metilén- és dimetilénkarbamid-típusú, telítetlen vegyületek keletkeznek, amelyek azonban gyakorlatilag nem sajtolhatok, mert nem ömlenek meg. 45 Ismeretes továbbá, hogy a hexaimetiléntetraminnak a Lösekann-féle szerkezeti képlet szerint, három telítetlen kötése van. A hexametiléntetramin ezen telítetlen kötéseihez hozzákapcsolódnak a karba- 50 mid-metilén-kondenzáiciós termékek telítetlen kötései, erősen szétágazó és összeszövődött, könnyen sajtolható és sajtolás után a víz behatásának nagyon ellenálló kondenzációs termékek keletkezése köz- 55 ben, ezek azonban csak akkor keletkezihetnek, ha a karbamidot, formaldehidet és hcxa-metiléntetramint elegendő mennyiségű savas kontaktanyag jelenlétében kondenzáljuk. 60 Ha karbamidot és formaldehidet hexametiléntetramin nélkül dolgozzuk fel ugyanazon mennyiségű savas kontaktanyagokkal, már rövid idejű melegítés után, naivon erősen exotermás reakció 65 köziben, krétaszierű kemény tömeget kapunk, amelyek sem töltőanyagokkal nem elegyíthetők, sem melegsajt o 1 óban nem sajtolhatók, mert nem ömlenek meg. Ezek a termékek, hevítéssel és nagv nyomáson, 70 porózus szerkezetű alaktestekké hegeszthetők össze, amelyek a vizet szivacs.szerűen felszívják és amelyeknek hajlítási és törési szilárdsága gyakorlatilag szóba sem jöhet. Miután a vizet, akárcsak a 75 tajték, felszívják, villamos szigetelőképességük nincsen. Ezek a masszák tehát semmiféle -"akorlati célra neon használhatók. Ha karbamidot, formaldehidet és hexametiléntetramiint dolgozunk fel, de savas 80