111805. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminoalkilgyökök bevezetésére szerves vegyületek bázisos gyökeibe

Megjelent 1935. évi március hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111805. SZÁM. — IV/íl/l. OSZTÁLY. Eljárás aminoalkilgyökök bevezetésére szerves vegyületek bázisos gyökeibe. I. G. Fai Tbeiiiiidustrie Aktiensesellscliaít cégr Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1934. évi február hó 17-ike. Aminoalkilgyökök bevezetése szerves aminők aminogyökeibe tudvalevőleg legegyszerűbben úgy végezhető, hogy utóbbiakat halogénalkilaminokbal cserebom-5 lásba hozzuk. Szerves aminők amincalkoholokkal végzett kondenzálásában már most elvileg iij utat találtunk aminoalkilezett szerves bázisok előállítására. Minthogy az amino-10 alkoholokat rendszerint halogénalkilaminok előállítására használják, az előbbiek közvetlen alkalmazása aminoalkilgyökök bevezetésére egy reakciófokozat megtakarítását és ezzel műszaki haladást je-15 lent. Az új eljárást, mely az alifás, ciklusos, policiklusos és heterociklusos sorozat különböző mono- és poliaminjainak, tehát pl. főleg magasabbrendű alifás aminok-20 nak, aminobenzoloknak, aminopiridineknek, aminokinolinoknak, aminonaftalineknek, aminoantracéneknek, aminoakridineknek stb. és ezek helyettesítési termékeinek aminoalkilezésére alkalmas, úgy 25 hajtjuk végre, hogy a bázisos alkoholokat valamely kondenzálószer hozzáadásával szerves aminovegyületekkel cserebomlásba hozzuk. Kondenzálószerekként pl. foszforpentoxid, üveges foszforsav, 30 bórfoszforsav, bór foszfát, klórcink és aluminiumklorid jöhet tekintetbe. Bázisos kondenzálószerek segélyével is elő lehet idézni a bázisos alkohol kondenzálását a szerves aminnal. Bázisos kondenzálósze-35 rekként alkalmasak mindenekelőtt az alkálifémek bázisos vegyületei, valamint tágabb értelemben a földalkálifémek, így pl. a magnézium vagy alumínium bázisos vegyületei is. A bázisos kondenzálószerek használata esetén előnyösen legalább az 40 egyik reakciókomponenst az alkáli- vagy földalkálivegyiilet alakjában alkalmazzuk. Emellett igen célszerűnek bizonyult, ha az aminogyököt tartalmazó vegyület acilszármazék alakjában alkalmaztuk. 45 Az említett reakciókat oldó- vagy higítószer jelenlétében vagy anélkül, vagy pl. fölös aminoalkoholban is megvalósíthatjuk. 1. példa: 50 9.3 g anilint és 18 g íí-dietilaniinoctanolt 40 cm3

xilolban, 8 g foszforpentoxid hozzáadása mellett, a visszafolyató hűtő alkalmazásával mintegy 40—50 óra hoszszat főzünk. A reakciókeveréket vízben, 5f> sósav hozzáadásával, oldjuk és a xilolt elkülönítjük. A lehűtött vizes oldatot lúgossá tesszük és kiéterezzük. Az éter szárítása után az étert ledesztilláljuk és a maradékot vákuumban desztilláljuk. A 60 kondenzációs termék 17 mm nyomásnál 187—189°-on párolog el. Világossárga olajat alkot, mely a szokásos szerves oldószerekben oldható és ásványi savakkal jól kristályosodó sókat képez. 6E> 2. példa: 18 g [3-dietilaminoetanolban oldott 9,3 g anilint 28 g víztelenített klórcinkkel mintegy 30—40 óra hosszat, olajfürdőben, 180—190°-on hevítünk. A reakcióterméket 70 hígított sósavban forrón oldjuk és az 1. példa szerint feldolgozzuk. 3. példa: 9.4 g a-aminopiritiint 18 g (3-dietilaminoetanolban oldunk és célszerűen kvarc- 75 homokkal kevert kb. 8 g foszforpentoxid