111801. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós eljárás és hozzátartozó berendezés

Megjelent 1935. évi március hó 16-án. MAGYAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111801. SZÁM. VIN/C. OSZTÁLY. 4 ^ J ^ Ö C3> Abszorpciós eljárás és hozzátartozó berendezés. Dr. Altenklrch Edinuiid fizikus Neuenhagenben (Berlin m.).» A bejelentés napja 1934. évi március hó 2-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi március hó 10-ike. A találmány szerinti abszorpciós eljárásnak az a jellemzője, hogy abszorbeáló szerül fát használunk. Ismeretes fából hatékony abszorbeáló szernek az előállítása, 5 úgy, hogy kiizzítással lyukacsos szénné (abszorbeáló szénné) alakítják; ennek azonban a hővezetése rossz és nyomószilárdsága kicsi. A szén nagy törékenysége ezenfelül finom por részecskék képző-10 déséhez vezet, amelyek a berendezés olyan részeibe kerülnek, ahol hátrányosak. Ezek a hátrányok más hatékony abszorbeáló szereknél, mint például a kovasavgelnél is fellépnek, úgy, hogy ezeknek 15 a részben drága abszorbeáló szereknek az élettartama korlátozott, Ezzel szemben a természetes sejtszövetű fának abszorbeálószerül, különösen vízgőz elnyelésére, tehát szárítóberendezésekben 20 szárítószerül való alkalmazása azzal az előnnyel jár, hogy nemcsak nagyon olcsó és mindenütt kényelmesen és nehézség nélkül beszerezhető, hanem kielégítő nyomószilárdsága következtében magasra is 25 feltölthető és emellett por még akkor sem keletkezik, ha a nyomószilárdságot sok helyen túllépjük. Bár ismeretes, hogy a fa víztartalma a levegőben lévő vízgőz ""í^ciális nyomásától nagymértékben 30 függ' nedves levegőben különösen nagy, a fá¥iíík.»ezt ia tulajdonságát vízgőz elnyeletésére, vagyis szárításra eddig nem használták. Mindenesetre a fának ®z,árítószerül való alkalmazása első pil-35 íantásra nem látszik célravezetőnek, mert az ismert abszorbeáló szereket a szokásos is zár í t ó be r end ez ós ekben regenerálás céljából magas hőfokra kell hevíteni, ha nagy száraz sági fokokat kell elérni és ezek a 40 magas hőmérsékletek természetszerűleg az alkalmazott fa sejtszövetének szétbomlását okoznák. A találmány érteimében tehát a szárítószerül használt fa regenerálását kis hőmérsékletemelkedés mellett már előszá- fó rított levegővel létesítjük. A szárítási eljáráshoz ilyenkor felhasználandó hőmennyiség mindenesetre nagyobb, mint magas hőmérsékletre való hevítésnél, de ez a gazdaságosság szempontjából nem 50 játszik szerepet, ha olcsó maradékhő (fáradthő), illetve légköri meleg (mapsütés) áll rendelkezésre. Ennél az eljárásinál , azonfelül El'Z <& 'Z előny adódik, hogy ezek az alacsony hőmérsékletű hőforrások 55. gyakorlatilag tetszésszerinti mérvű szárításra használhatók fel, amit ia mesterségesen előállított abszorbeáló szereknél már a berendezés költségeinek megnövekedése is nagyon megnehezítene. 60 A szárítószerül használt fát a felület megnövelésére előnyösen kis hengeres darabokban alkalmazzuk, amilyeneket az esetleg a kéregtől megtisztított fa vagy cserje, ágak vagy galyak feldarabolása <55. révén kaphatunk. Előnyös, ha ezeket a hengereket a levegő belépésének a megkönnyítésére tengelyirányú fúrással üregesre készítjük, vagy ha például bodzafaágakat használunk. Ha e hengerek hossza 70 egyenlő külső átmérőjükkel, akkor egyszerűen betölthetők a .szárítóberendezésbe ós a szárítási folyamatban résztvevő levegővel szembeni kis, egyenletes áramlási ellenállást fejtenek ki, ami a levegő 75 jó elosztására vezet. Ha a hengerekeit ezenfelül dróttekercscsel vagy drótfonattal vesszük körül, akkor a levegővel szemben kifejtett áramlási ellenállás csökkentése mellett még 80