111799. lajstromszámú szabadalom • Ezüstképeket vagy hasonlókat tartalamzó raszterezett rétegek és eljárás azok előállítására és kezelésére

Megjelent 1935. évi március lió 16-án. HAGYAR KIRÁLYI #fcMjj| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111799. SZÁM. — IX/f. OSZTÁLY. Eztistképeket vagy hasonlókat tartalmazó raszterezett rétegek és eljárás azok előállítására és kezelésére. Emil E. Eckhardt arcképfestő Dresden. A bejelentés napja 1933. évi február hó 18-ika. A találmány fényérzékeny ezüstiialogénrétegek és raszterezett ezüstké^eket tartalmazó rétegek, maguk a raszteralakok mint ilyenek, ilyen raszterezett réi;e-5 gek előállításához való eljárás es olyan eljárás, mely a raszterek segítségévei az eredeti kép nyomtatással való sokszorosítását teszi lehetővé. Ismeretes egymást keresztező vonalak-10 kai beosztott raszter, amely csak úgy készülhet, hogy az eredeti képréteg másolatát egy másik lemezre fényképezzük (nedves eljárás), mimellett a fénysugarak útjába kristálylemezeket állítunk, melyek-15 nek mindegyikén a rasztervonalak egyik irányában vonalsereg van. Tehát az egymásra keresztirányú vonalseregeket a második lemezen belefényképezzük az eredeti képbe. Ennek a közbülső felvétel-20 nek a szükséges volta először is megdrágítja az eljárást, továbbá a kép tisztaságát is befolyásolja, minthogy a nedves lemezre fényképezett képet a vonalháló részben eltakarja; a rasztervonalak 25 ugyanis második képként kerülnek az eredeti képre, és mint idegen alkatrészek, azzal is zavarólag hatnak, hogy nem alkalmazkodnak eléggé a kép árnyalataihoz, tehát elrontják a kép árnyalati el-30 lentéteit, azonkívül szigorúan mértani el* rendezésükkel a kép rajzát teljesen szabályszerűen (sematikusan), tehát természetellenesen és így művészietlenül osztják fel. 35 A találmány értelmében nincs szükség a képnek és rasztervonalaknak egymás fölé való fényképezésére, minthogy a rasztert magának a rétegnek a szerkezete révén készítjük. Lehetséges a rétegben magában fémalkatrészeket, különösen meg- 40 világítással és előhívással megfeketített ezüstrészeket, pl. a később leírandó eljárással utólag másként és pedig úgy csoportosítani, hogy vonalakká egyesüljenek, amelyek többnyire görbeszerűek és 45 így irányukat folytonosan változtatják, amelyek önmagukban zártak is lehetnek és vonalkák haladnak rajtuk keresztül. Ezek a vonalak folytonosak (lásd 1. ábrát), vagy bizonyos távolságokban meg- 50 szakítottak lehetnek. Az utóbbi esetben a vonaldarabokon rendesen rövid elágazások, illetve toldatok vannak (lásd 2. ábrát). A vonalak egyenletesen a legkülönbözőbb irányokban poly vaszerűen is 55 felléphetnek. Az ábrák a raszterezést kb. nyolcszoros nagyításban mutatják. Azt találtuk, hogy ezek a szabálytalan és látszólag teljesen önkényesen, de a 60 valóságban nyilvánvalóan a molekuláris eloszlás határozott törvényei szerint keletkező vonalak, vonalkák és pontok, amelyeket természetes raszternek nevezhetünk, minden esetben tisztán grafikai 65 szempontból tekintve, sokkal alkalmasabb raszterek, mint az egymást keresztező vonalakból állók, minthogy irányuknak ós erősségüknek változatossága sokkal lcevésbbé erőszakolt a kép rajzára nézve, 70 mint valamely szigorúan mértani alakzat. Ebben áll a természetes raszternak, mint tisztán grafikai alakzatnak önálló jelentősége, nem véve figyelembe keletkezésmódját. 75 Ezeknek a természetes rasztereknek