111786. lajstromszámú szabadalom • Mosókészülék ruhaneműek mosásához
Megjelent. 1935. évi március lió 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 111786. SZAM. — XVIII/a. OSZTÁLY. Mosókészülék ruhaneműek mosásához. Sinkovich Dezső mérnök Budapest. A bejelentés napja 1933. évi november hó 15-ike. A találmány alapigo.ndo.latát az a mosási eljárás adta, amely a falusi nép körében ma is divó sulykolás néven ismeretes és lényegileg ennek a műveletnek 5 olyképen való meohan i zál ásából áll, melylyel a mosást csekély erőkifejtéssel sokkal tökéletesebben és a ruhanemű rongál lása nélkül lehet elvégezni. Mind a közönséges kézi mosásnál, mind 10 az eddig általában használatos mosógépeknél a ruhaneműhöz tapadt szenny fe; oldódását és eltávolítását dörzsöléssel, tehát erőművi behatással igyekeznek előmozdítani, de ez a ruhanemű nagymérvű 15 rongálásával jár. A sulykolással viszont el lehet kerülni a dörzsölést, de, ahogyan azt eddig" csinálták, ezzeil is csak a kezét kímélte a mosónő, mert a ruhának ugyancsak nem használ a sulykolódeszka 20 élével kifejtett erőteljes ütés, amellett, hogy ily módon a ruhát alaposan végigmosni nem is lehetett. A sulykolás lényege ugyanis az, hogy dörzsölés helyett a ruhaneműbe beszívó-25 dott folyadékot ütéssel hirtelen gyors áramlásba hozzuk úgy, hogy ez a gyorsan áramló folyadék ragadja magához a ruhanemű szálaihoz tapadó szennyet. A találmány szerint ezt a feladatot úgy 30 oldjuk meg, hogy sűrűn elhelyezett bordáikkal ellátott vagy fogazott felületű szerszámmal dolgozzuk meg a mosói'olyadékban fekvő s ezzel átitatott ruhaneműt olyképen, hogy a szerszám kiemelkedő 35 részei (bordái) a vékony rétegben laposan kiterített ruhaneműbe gyors ütemben felváltva benyomódjanak és felemelkedjenek, Vagyis arra gyorsan ismétlődő apró ütéseket mérjenek. i0 Az ezzel elért hatást a mellékelt rajz 1. ábrája szemlélteti. Amikor a mosóíolyadékba merülő (1) ruhanemű (pl. többszörös szövetréteg) fölötti szerszám (2) bordái lenyomódnaik, akkor a folyadék a lenyomás helyén ki- Í5 sajtolódik s a berajzolt nyil'ak irányában a szövet rostjai között gyors áramlásnak indnl és a szomszédos részeken keresztül kinyomul. A nyomás megszűntével, vagyis amikor a bordák felemelkednek, 50 a sajtolt szövet,részek ismét azonnal teleszívódnak folyadékkal, mely utóbbi ekkor már ellenkező értelemben áraimlik. Ha a bordák állandóan fel-alá mozognak, akkor az ekként létesített váltakozó' irányú 55 folyadékáramlás erősen átöblíti az alattuk fekvő szövetdarabot. Minthogy azonban a szerszám, ill. ennek bordái és a szövetdarab vízszintesein is viszonylagosan elmozdulnak, az összes szövetrészek 60 fokozatosan nyomás alá kerülnek és kellően kisajtolódnak (amikor is a legerőteljesebb a folyadék áramlása). így a rajzon szembeszökően látszik, hogy, ha a (2) bordák pl. a szaggatott vonallal raj- 65 zolt helyzetbe kerülnek, a folyadék a nyilakkal ellentétes érteilmű áramlással fog kisajtolódni. Ez az anyag minden részére kiterjedő erőteljes folyadékátáramlás, vagy átlövelés egyrészt lehetővé teszi, 70 ' hogy a ruhaneműben levő összes szennyrészek újból és újból érintkezésbe jöjjenek a mosófolyadékbam levő és mindannyiszor megújuló' oldószerrel és másrészt az oldott vagy meglazított részek a 75 váltakozó irányú gyors áramlás folytán ki is sodródjanak épúgy, mintha kidörzsöltetnének, anélkül azontían, hogy az anyag megrongálódnék. Ez a találmányi gondolat gyakorlati- 80 lag többféleképen valósítható meg, még pedig akár házi használatra, vagyis kézi
