111770. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vastárgyak bevonására más fémekkel

Megjelent 1935. évi március hó líí-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 1117 70. SZÁM. — XVI/e. OSZTÁLY. Eljárás vastárgyak bevonására más fémekkel. Ortiz Rodrígnez Auselmo vegyész Valverde-Leg'anés-lben (Badajoz) Spanyolország1

. A bejelentés napja 1934. évi február hó 1-je. Spanyolországi elsőbbsége 1933. évi február hó 24-ike. A vasból, acélból vagy valamely vasötvözetből készült tárgyaknak más fémekkel, mint pl. ónnal, cinkkel, stb. szá razi úton vagy tűzben való bevonására 5 ismert eljárások lényegileg abból állnak, hogy a vastárgyakat megnedvesítik a bevonó fémmel, úgy, hogy olvasztóedényben lévő megolvasztott bevonó fém belsején viszik át őket. A vastárgyakat meg-10 előzően savanyú fürdőkben oxidmeűtesíteni kell. Ezeknek a£ ismert eljárásoknak a következő hátrányaik vannak: A savanyú, fürdők valóban kiküszöbölik a vasoxidot. 15 de a. savanyú fürdő elhagyása után a vastárgyak felületén tisztátailanságok vannak, pl. szén, amelyet a savak nem távolítanak el, nedvesség-maradványok, levegő-zárványok alakjában, stb. A szén 20 nem heged össze a bevonó fémekkel és a vas felületén zárványok alakjában lévő levegő oxigénje, valamint a vízriyomok oxidokát hoznak létire, amelyek bennmaradnak a bevonatokban. Ennek következ-25 tébem a kapott fémrétegek nem folytonosak, lyukacsosak vagy folytonossági hiányok vannak bennük, amelyek ezeket a fémbevonatokat hibásakká teszik. Ha a bevonó fémek az alumíniumhoz 30 hasonló tulajdonságúak, akkor a fentemlített felületi szennyezések a bevonásit teljesen lehetetlenné teszik. Ez a magyarázata, hogy a vastárgyak alumíniummal való bevonására irányuló minden eddigi 85 kisérlelt hiábavalónak bizonyult. A vastárgyakat igen alacsony hőmérsékleten helyezik a megolvasztott fémfürdőbe; ezért ezeknek a tárgyaknak felmelegedés céljából meglehetősen hosszú ideig kell az olvasztó-edényben lévő meg- 40 olvasztott fém belsejében lenni, vagyis mindaddig, amíg hőmérsékletük elég ma gas nem lesz, hogy a bevonó fém a vas slai egyesüljön. Ha viszonylag magas öl vadáispontú fémekkel dolgozunk, minit pl 45 a cink és aliuminiuim esetében, és ha meglehetősen nagytömegű vagy vaísitagságú tárgyakat akairunk e fémekkel bevonni, vagy pedig ha a berendezés teljesítményét fokozni akarjuk, akkor igen 50 nagy terjedelmű fémfürdőiket kell alkalmaznunk és így igen nagy kemencéket kell tofeirkesizltemünk, amelyekben azonkívül túlsók féméit kell megoilvasztamíi. Ezeknek a kemencéknek az építése, javítása és 55 üzemben tartása igen költséges, az utóbbi azérit, mert nagy felületük a környező levegőibe való hőkisugárzás miatt jelentős hőveszltiesóget okoz. A találmány értelmében sikerült a vas- 60 tárgyak bevonására olyan eljárást találni, amely a fentemlíitett hátrányokat nem mutatja és amellyel a vastárgyak felületén lévő minden szennyezést kiküszöbölhetünk, amely szennyezések a fém- 65 mel való tökéletes bevonást megnehezítik vagy lehetetlenné teszik. Azonfelül a találmány szerinti eljárásinál a vastárgyak tietszésszerinjti magas hőmérsékleten jutnak a megolvasztott fém fürdőbe. A talál 70 mány szerinti eljárásnak a következő előnyei vannak: 1. Minithogy a vastárgy minden szenynyezéstől mentes, tehát tiszta v.asfelülettiel jut a megolvasztott, fémfürdőbe, 75 szigorúan folytonos hegedést és lyuka-