111766. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulózt és hemicellulózt bontó enzimek létesítésére

Megjelent 1935. évi március hó 235-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 111766. SZÁM. — IV/h/1. OSZTÁLY. Eljárás cellulózt és hemicellulózt bontó enzimek létesítésére. Karreth Aug-ust gyáros München. A bejelentés napja 1934. évi január hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi január hó 26-ika. A találmány eljárás igen hatékony cellulóz- és hemicellulóz-hasító enzimek létesítésére, mellyel ezeket a főleg gyógyászati, de különböző technikai célokra be-5 vált anyagokat ipari mennyiségekben lehet termelni. Már sikerült malátából ós csigabólből cellulóz- és hemicellulóz-hasító enzimeket előállítani. A szarvasmarha belső részei-10 ben (im Pansen) is találtak már olyan aspergillus-fajtát, az Aspergillus cellulosae-t, mely cellulóz- és hemicellulóz-hasító enzimeket szolgáltat. Létesítettek továbbá már Aspergillus orycae-ből olyan készít-15 ményeket, melyek cellulázt és hemicellu-Jázt tartalmaztak. Ezek az eljárások a tekintetbe jövő enzimek technikai gyártására alkalmatlanok. Egyrészt a nyersanyagok nehezen 20 beszerezhetők s olyan kevés hatékony anyagot tartalmaznak, hogy az enzimek gazdaságos kitermelésére nincs mód. Másrészt az alkalmasabb nyersanyagok feldolgozásra eddig ajánlott módszerek oly 25 tökéletlenek, hogy csak alig hatékony készítményekhez vezettek. Kitűnt, hogy penészgombákból, különösen Aspergillusfajtákból, pl. Aspergillus orycaeből iparilag foganatosítható módon nagy hatéi 50 konyságú cellulóz- és hemicellulóz-hasító enzimeket kaphatunk, ha a gombanövekedést pontosan megszabott stádiumig visz-! szük. Ismeretes, hogy az Aspergillus orycaeből lehet egy túlnyomórészt amilázból [5 való enzimelegyet létesíteni, ha a gombanövekedést abban a fejlődési állapotban szakítjuk meg, amikor a tnicéliumképződés maximumát elérte s a konidiahordozók fejlődése éppen megkezdődött; a jelenleg leginkább használatos tenyésztési 40 körülményeknél lcb. 42—48 óra után beálló ezen stádiumban az amiláz-mennyiség optimumát érte el, továbbtenyésztéskor már lassan csökken. A találmány már most az, hogy a gomba tenyésztését ezen 45 az amilázoptimumos állapoton túlmenően folytatjuk; ekkor ahhoz a meglepő eredményhez jutunk, hogy a továbbtenyósz téskor a cellulóz és a hemicellulóz menynyisége és hatékonysága, folytonosan nö- 50 veikszifc, iamíg végül kb. kétszer akkora értéket ér el. A fejlődési állapot ellenőrzésére a következő könnyen felismerhető ismérvek lényegesek: az ú. n. micéliumstádium 55 vége felé az egész tömeg fehér mieéliummal átnőtt s egyes konidiumhordozók már a konidiumkópződés állapotában vannak. A találmány szerinti továbbtenyésztésnél már most a spórák bőséges képződését gQ arról ismerjük meg, hogy az egész tömegben a spórák szine (Aspergillus orycae esetén sárga vagy sárgászöld) tűnik elő. Ha a színváltozás beállt, a továbbtenyésztést beszüntethetjük. 05 A gombának az imént jelzett állapotig való kifejlődési időtartama igen különböző és főleg a tenyésztési viszonyoktól, pl. hőmérséktől, táptalajtól, tápsók vagy aktivátorok adagolásától függ, melyek lé- 70 nyegesen befolyásolhatják a tenyészidőtartamot. E folyamatok ellenőrzésére és az optimális tenyésztési időtartam betartására az amilázhatás értékét Willstatter—Sc.hu- 75 del módszere (Ber. d. deutsch. chem. Ges. ,57, 780 lap, 1918) szerint keményítővel, mint bontandó alapanyaggal, a képződött