111730. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bevonókeverék mozgólemezanyagra való felkenésére

Megjelent 1935. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111730. SZÁM. — Xl/b. (XlV/e.) OSZTÁLY. Eljárás bevonókeverék mozgó lemezanyagra való felkenésére. International Latex Processes Ltd. Guernsey. A bejelentés napja 1934. évi március hó 13-ika. Gumival bevont anyagok, különösen gumizott textilszövetek gyártásánál, továbbá lemezek, különösen gumilemezek előállításánál szokásos volt olyan kenő-5 kést használni, melynek egyenes, sima és folytonos kenőélét a szövethez vagy az aljzat felületéhez hozzászorították. Rendesen alátéthengert vagy lapot helyeztek ilyen kenőkések alá, hogy legyen egy feli) lület, melyhez a szövetet vagy aljzatfelületet, pl. bevont lemezt, addig hozzászorítsák, míg a másik oldalára ia borító anyagot kenőkéssel felvitték. Néha a szövetet vagy aljzatfelületet a kenőkés alatt elve-15 zették, anélkül, hogy alátámasztásra hengert használtak volna és a szövetet ezután feszítés alatt felfelé húzták azért, hogy a kés a szövettel súrlódó érintkezésbe kerüljön és hogy a borító keveréket bedör-20 zsölje. A 'fenti módszerek bizonyos mértékig kielégítőek voltak, azonban hátrányaik nagybani gyártásnál való felhasználásukkal nyilvánvalókká váltak. Pl., hogyha 25 a bevonó folyadék nem viszkózus és egy alátéthenger ós egy kenőzés között alkalmazzuk, nagyon valószínű, hogy átüt a szöveten és az alátéthenger felületén felhalmozódik, ami egyrészt zavarokat okoz 30 a berendezés működésében, másrészt hibás és használhatatlan terméket ad. Ezenkívül az említett kenőkés alá irányított szövetre felvitt bevonóanyag mennyiségét korlátozza az a feszítés, mellyel a szö-35 vetet ki kell nyújtani azért, hogy felületét a kés élével folytonos érintkezésben tartsuk. Hogyha erős feszítést tartunk fenn, csak kismennyiiségű bevonóanyagot alkalmazhatunk, mely esetben a bevonási 40 műveltet számos ismétlése szükséges a kívánt vastagságú bevonat felviteléihez. Ha a feszítés kismértékű, előfordulhat, hogy a szövet valóságban nem feszül a késre, aminek egyenetlen bevonat a következménye. 45 A találmány célja az, hogy a fent ismertetett nehézségeket kiküszöböljük és lehetővé tegyük egyetlen művelettel az eddig lehetségesnél nagyobb mennyiségű folyékony bevonóanyag felvitelét egy 50 mozgó lemezre. A találmány további célja az. hogy a folyékony bevonóanyag meghatározott mennyiségét alkalmassá tégy ük arra, hogy lemezekre, pl. szövetekre, attól a feszítéstől függetlenül vihessiik 55 fel, melynek a szövetet alá kell vetnünk, hogy az a kenőberendezéshez szoríttassak. A találmány további tárgya és előnyei kiviláglanak az alábbi leírás és az igény- QQ pontok kapcsán. A találmány szerint oly kenőberendezóst használunk, amelynek nem folytonos élét több, a bevonandó anyaggal érintkező kenőfelület és közöttük meghatározott szé- 55 lességű és mélységű hornyok alkotják, mely berendezés a folyékony bevonó keverék folyásának ellenőrzését teszi lehetővé. A kenőfelületeket a lemez mozgásának irányához hegyes szögben helyezhet- 70 jük el, fekvésük azonban előnyösen párhuzamos a mozgó lemezzel. Rendeltetésük az, hogy a lemezzel érintkezzenek vagy azt megközelítsék és állandóan meghatározott távolságban tartsák a lemezt a 75 hornyok belső felületétől. így lehetővé téve azt, hogy a bevonókeverék átfolyjék a hornyokon, melyek méretei meghatározzák a bevonat vastagságát. A találmánybeli eljárás bevonatrétegek 80