111727. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cserzett bőrök minőségének megjavítására

Megjelent 1935. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111737. SZÁM. — Xl/a. OSZTÁLY. Eljárás cserzett bőrök minőségének megjavítására. J. R. Geigy A.-G. cég: Basel. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi jnnins hó 14-ike. A cserzett bőr minősége nem egyöntetű, hanem pontról-pontra változik. A legjobb bőrt a mag, ti. n. „jó vagy teltállású" bőr („gut- oder vollgestelltes 5 Ledér") adja, míg a lrulladék elfogadhatatlan, „rossz állású". A szakmabeliek az „állás" fokát ia fogás és a külső összbenyomás alapján vizsgálják. Azt találtuk, hogy oly nyers bőröket, 10 melyek külső részeiken elfogadhatatlan minőségű vagy „állású" bőrt adnának, messzemenő mértékben sikerül megjavítanunk és teljes egészéiben sokkal egyenletesebb minőségű bőrt sikerül elérnünk, 15 ha a cserzett nyers bőrt szusizpendált kaolint tartalmazó enyvoldattal hozzuk össze. Oly esetekben, amelyekben a puszta cserzéssel nem leheit a kész bőrben szükséges teltséget elérni, a találmány sze-20 rinti eljárás különösen alkalmas és pedig a legkülönbözőbb cserzéseikkel kapcsolatban, festett vagy nem festett bőrök javítására, Az eljárás különösen krómmal érlelt nyers bőrök esetében használható. 25 A találmány szerinti eljárásnak alávetett bőrök jobb minőséget vagy „állást", teltebb oldalakat kapnak és jóval testesebbé válnak. Minden, részben vagy egészen sovány vagy üres bőr értéke is nagy 30 mértékben fokozódik. Eddigelé a bőrök súlyának mesterséges fokozására, töltő és nehezítő szerekiil cu korszerű anyagokat vagy sókat, mint pl. magnezi um Sz nlt'átot, báriumkloridot, 35 báriumszulfátot, konyhasóit, ólomsókat vagy vizet, zsírt és cserzőanyagokat használtak, amikoris azonban a bőr sajátságainak megjavulása egyáltalán nem következett be. 40 Enyvet és zselatint eddigelé főleg csak a bőr felszínét befolyásoló anyagokul, pl. igen nagyfokú fényesség elérésére (v. ö. Borgmann, Feinlederfabrikation 1901., 475. oldal) vagy a bőr vízállóvá tételére és kikészítésére alkalmaztak 45 (Gansser, Taschenlbuch des Gerbersm 1917., 114. és 141—142. oldalak.) Hogy az enyv főleg csak felületesen hat, az világosan tűnik ki a 486.977. sz. német szabadalmi leírásból, mely a bőr töltőanyagaiul 50 feliérje-hasadási termékeket ismertet és mely a műszaki haladást azzal indokolja, hogy ez anyagok a nagymolekulájú enyvvel ellentétben az egész bőrt teljesen átjárják. Kaolint eddigelé csak a nyers- 55 bőrök zsírozásának hozagául alkalmaztak, amikoris az emulgáló szerül hatott, a bőr „állására" azonban a legcsekélyebb hatással sem volt. Az eddigi adatok egyikéből sem tűnik 60 ki, hogy kaolinnal kevert enyvoldat képes volna valamely bőr állásának meszszemenő megjavítására. A különleges hatás e két anyag kombinációjában rejlik, mert csak e kombinációval lehet a bőr 65 állásának eddigelé ismeretlen, nagyfokú megjavítását elérni. E kombinációnak továbbá még az az értékes sajátsága van, hogy a bőröknek különösen a gyenge részeit tölti ki; e kiegyenlítő hatásnak kö- 70 szönhető, hogy majdnem teljes egészében egyenlő jó állású bőrit kapunk, amit ilyen, mértékben az eddigelé ismeretes szerekkel nem lehetett elérni. Enyv és kaolin alatt a kereskedelmi 75 forgalomban szokásos minőségek értendők. Az enyvoldat összetétele és kaolintartalma tág határok között változhatik és általában véve a kívánt hatás mértékéhez igazodik. 80