111711. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet a fékek lazításakor a nyomólégfékvezeték töltésének a fékvezeték-hossz tekintetbevételével történő befolyásolására

Megjelent 1935. évi mái'eius lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI #CMJJ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111711. SZÁM. — v/b. OSZTÁLY. Szerkezet a fékek lazításakor a nyomólégfék-vezeték töltésének a fékvezetékhossz tekintetbevételével történő befolyásolására. Knorr-Bremse Aktiení?esellscliaft cég Berlin-Lichtenfoergv mint Dr. Ernst Möller berlin-karlshorsti lakos jogutódja. A bejelentés napja 1934. évi január hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi március hó 9-ike. A nyomólégfék-berendezések lazítási folyamatának lefolyására a vonat és így a fékvezeték hosszának annyiban van jelentősége, amennyiben a lazítási folyamat 5 megrövidítésére alkalmazott eszközöknek a vonat (hosszához képest különbözőéknck kell lenniök. Ismeretesek már oly szerkezetek, melyeknél a lazítási folyamat lefolyása a vo-10 nat hosszához igazodik. 1

1 Az egyik ilyfajta szerkezet pl. azon alapszik, hogy fékezéskor, a vezetőszelepen át a fékvezetékből kiáramló légmenynyiség azzal szabja meg a lazításkor a 15 vezetékbe ismét betáplálandó levegőmen ynyiséget, hogy a levegőnek, fékezéskor, a vezetékből történő kiáramlásának tartama alatt, meghatározott férőjű tartályok telnek meg vagy ürülnek ki, mely tartályok-20 nak a vezeték újbóli töltésekor kiömlő tartalma, vagy az eközben a tartályokba áramló légmennyiség szabja meg a fékvezeték töltését. Ennek a szerkezetnek többféle hátránya 25 van: A tartályoknak — melyeket a vezeték töltésének időtartamára kifejtett hatásuk miatt „időtar tályokriak" neveznek — nyomólég-tartalmukat gyakran (pl. amikor a 30 vonat hosszú, lejtős vonalrészeken behúzott fékekkel fut), aránylag hosszú ideig kell megtartaniok. Ilyenkor az elkerülhetetlen, természetes tömítetlenségek, pl. az összecsavarolások helyén vagy más helye-35 ken, nyomásváltozást idéznek elő a tartályban. A változott tartálynyomás a fékvezeték újbóli feltöltésekor a töltés időtartamát oly módon szabja meg, hogy az nincs többé összhangban a fékvezetéknek a fé- íO kezéskor foganatosított légtelenítésével. Ha a vonat hossza, valamely fékezés után, vasúti kocsik rá- vagy lekapcsolásával megváltozik, akkor az időtartály töltése nem egyezik meg többé az új fékveze- 45 ték hosszával. Az említett szerkezetek teljesen felmondják a szolgálatot a fékeknek a vonatról foganatosított fékezés utáni meglazításánál, mert ekkor a vezeték légtelenítése nem a vezetőszelepen át törté- 50 nik és így a töltés időtartamára — lazításkor — mérvadó tartály tehát nem telik meg, ill. nem ürül ki. A fékvezeték töltését befolyásoló ismertetett szerkezeteknél jobbak azok, ame- 55 lyeknél, önmagában ismeretes, áramlásmérők a töltésnél fellépő, a vonat hosszától időbelileg és térbelileg függő áramlás mérvében szabályozzák a vezeték töltését. E szerkezetek hátránya vagy az, hogy az 60 áramlást — duzzasztócsövek módjára — károsan befolyásolják és ennek következtében a lazítási folyamatot késleltetik, ahelyett, hogy siettetnék; vagy pedig túlcsekély az érzékenységük. E szerkezetek, 85 mindkét esetben, a vezetőfékszelep szokásos tartozékain kívül, további járulékos szervet alkotnak. A találmány abból a megismerésből indul ki, hogy a nyomólégfékek minden ve- 70 zetőszelepén elrendezett, a vezetéket a vezetőszelep menetállásában tápláló, vezetéki nyomás szabályozójának működése a mindenkori vonat- vagy fókvezetékhossz