111680. lajstromszámú szabadalom • Hüvelyes rugó

Megjelent 1935. évi márcins hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111680. SZÁM. — XVI/a. OSZTÁLY. Hüvelyes rugó. Maschinenfabrik Augsbiirg--Nüriibergr A. G. cég: Augs fo urg-- ban. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 12-ike. A találmány koncentrikusan egymásba­dugott, hengeres, hosszhasítékos rugó­hüvelyekből álló hüvelyes rugó, melynél a hasítékok a teljes rugó számára egy-5 más felett vannak, a rugó belsejében pe­dig a rugót határoló mag van. A talál­mány szerint a rugót határoló mag át­mérője a rugó belső átmérőjénél kisebb, úgy hogy a rugó váltakozó terhelésnél a 10 magon gördülhet. Ezzel azt érjük el, hogy a rugó karakterisztikája a rugót határoló vonalhoz aszimptotikusan közeledik, a rugó tehát még nagy igénybevételek ese­tén is rugalmas marad. A gördülési el­lő járás rugózásoknál önmagában ismeretes, új azonban annak alkalmazása a jelzett fajtájú hüvelyes rugóknál, melyek fel­használási körzetét ezzel lényegesen bővít­jük és különösen a rugalmas kapcsolások 20 körzetére is kiterjeszthetjük. Az egyes rugóhüvelyek meg nem enge­dett viszonylagos elcsúszásának megaka­dályozására a rugóhatároló mag a rugó hosszhasítékába nyúló és a teljes rugó-25 hosszra kiterjedő bordát hord. Az e célra eddig alkalmazott ékekhez vagy vastagí­tásokhoz képest, melyek a rugóhüvelyeket csak egyoldalasan tartják, vagy pedig' a rugóhüvelyeken alkalmazott biztosító-30 bütykökhöz képest a találmány szerinti borda előnye, hogy a rugó egyenlőtlen igénybevételét elkerüljük, a szabad rugó­játékot pedig megőrizzük. A rajzon a találmány foganatosítási 35 példáinak vázlata látható. Az 1. ábra a találmány szerinti hüvelyes rugó oldalnézete, a 2. ábra pedig az 1. ábrához tartozó ke­resztmetszet. A 3. ábra állandóan csökkenő lemez vastag- 40 ságú hüvelyekből álló rugó részben met­szett homloknézete, a 4. ábra pedig csoportosan csökkenő iemezvaistagságú hüvelyekből álló rugó részben metszett homloknézete. 45 A rugók egymásbadugott egyes (a, b, c) és (d) hüvelyekből állanak, melyek ke­rekre hajlított és edzett lemezekből ké­szültek és pontosan illenek egymásba. Az alkalmazott hüvelyek számától és azok 50 falvastagságától függően a rugó rugal­masságát a legtágabb határok között vál­toztathatjuk. A rugó belsejében merev (e) rugóhatároló mag van, melynek külső át­mérője a legbelső (a) hüvely belső átmé- 55 rőjénél kisebb, úgy hogy a rugó váltakozó terhelés esetén ezen az (e) magon legör­dülhet. Ezzel a rugó útjának határolását idézzük elő és elérjük azt, hogy a rugó karakterisztikája a rugóhatárolási vonal- 60 hoz asszimptotikusan közeledik, úgy hogy tehát a rugó még igen nagy terhelések esetén is rugalmas marad. Az egyes rugóhüvelyek meg nem enge­dett kölcsönös elcsúszásának megakadá- 65 lyozására az (e) magon az (f) bordát al­kalmazzuk, mely a rugóhüvelyek közös hasítékába nyul és a rugó teljes hosszára kiterjed. E kivitel előnye, hogy elkerüljük a rugóhüvelyek egyoldalú fogvaitartását, 70 ami könnyen vezethet a rugó törésére. Hogy az egyes rugóhüvelyek lehetőleg egyenletes igénybevételét elérjük, a talál­mány szerint az egyes hüvelyeket külön­böző erősségű rugólemezekből készíthet- 75 jük. Különösen jó kiegyenlítődés adódik, ha az egyes hüvelyek lemezvastagsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom