111670. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes színű mozgóképek bemutatására
Megjelent 1935. évi március lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 1116TO. SZÁM. — TX/'h. OSZTÁLY. Eljárás természetes színű mozgóképek bemutatására. Mikut Paul Oskar mérnök Dresden. A bejelentés napja 1933. évi december hó 13-ika. A találmány eljárás természetes színű mozgóképek bemutatására, amely egyszersmind az eljárás kivitelére berendezést is ismertet. A szinek összetételének 5 elmélete szerint a mozgófényképészeti kétvagy háromszínű egyesítő vetítésnél az egyidejűleg felvett részképeket egyidejűleg kell megjeleníteni és egyidejűleg kell a fénysugár útjából kiiktatni. Minthogy a 10 fekete-fehér kép fejlődési lehetőségeinél fogva a színes kép mellett mindenkor tartani fogja magát, ajánlatos az egyesítendő részképeket a filmsz&lagokon egy más mögött elrendezni, hogy egyetlen velő títőgéppel mindkét filmfajta váltakozva bemutatható legyen. A filmszalag, mint ismeretes, a részképek számának megfelelően meghosszabbodik. A filmszalagokon egymás mögött 20 levő részképek egyidejű továbbítása az ismeretes berendezéseknél még nehézségekbe ütközik. Másrészt a filmszalagnak két képmagassággal való lökésszerű továbbítása az ismeretes vetífőberendezések 25 hajtószerkezeteiben igen nagy gyorsulásokat kíván, ami huzamos üzem esetén nagymértékben hátrányos. Három részkép egyidejű bemutatása esetén ez a gyorsulás még nagyobb. Az egy képmagas-30 ságnyi mozgás megszüntetésével járó nehészégek a kép-vándorlás optikai kiegyenlítésénél jól ismeretesek. Háromszoros képlöket esetén e nehézségek megsokszorozódnak. 35 E nehézségek elkerülésére ajánlottált már a filmnek mindig csak egy képmagasságnyival való továbbítását és az egyes részképek három tárgylencsével fedetten való vetítését, vagyis hogy az 40 egyes részképek színértékük szerint egymásután haladjanak át a készüléken. Más javaslatok szerint a színek sorrendjét váltakozva változtatták, úgy hogy az egyik fázisból a másikra való átmenet alkalmával a színértékek azonosak 45 maradtak. Ismertes volt továbbá a kétféle színű mozgófényképezés alkalmazása és a hiányzó harmadik színnek az elfedő tárcsával létesített elsötétítés alatt az ernyőre vetítése, vagy pedig egy fázis- 50 nak két-két különböző színű részképe között a következő fázisnál egy harmadik színft részkép megjelentetése. Ezen ismeretes eljárások hátránya azonban az, hogy a fázisváltozás közben zavaró szín- 55 szegélyek állnak elő. E zavaró színszegélyeket azzal próbálták kiküszöbölni, hogy az egyes fáziscsoportokat a filmszalagra egymásután többször rámásolták és a zárt csoportokat gyorsjárású vetítőberendezé- 60 sekkel utólagosan többször vetítették. Ez az eljárás azonban egyáltalában nem gazdaságos és csak kevés készülékcsoport esetében alkalmazható. Azonfelül a színszegélyek itt is csak az 65 egyik fázisból a másikba való átmenet alkalmával létesített elsötótítéssel kerülhetők el. A sötét szünetek folytán azonban a kép kápráztatóvá lesz. A mozgófényképészetben tudvalevőleg 70 megkülönböztetjük a képfázisok egybefolvását és a fényingadozások egybefolyását. Az utóbbiak az ernyő megvilágításába beiktatott sötét szünetek révén jönnek létre. Egybefolyási frekvenciájuk 30 és 75 40 közé esik. A fenti esetben tehát a kápráztatás elkerülésére másodpercenként kö zel 200 képet kellene bemutatni. Ugyanazon mozgási fázisnak többszöri vetítése azonban a m|ai mozgóféinyképveitítőgépek- 80
