111591. lajstromszámú szabadalom • Pozitív oszlopkisüléses elektromos kisütőcső

Megjelent 1935. évi február lió 15-én. AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI MRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111591. szám. VlT/ll. osztály. Pozitív oszlopkisüléses elektromos kisütőcső. N. Y. Pliilips' Gloeilampenfabrieken cég Eindho ven-hen (Hollandia). A bejelentés napja 1933. évi junius hó 20-ika. Hollandiai elsőbbsége 1933. évi junius hó 3-ika. Találmányunk pozitív oszlopkisüléses elektromos kisütőcső, mely oly alakú, hogy a csővégek egymás mellett vannak. Találmányunk célja az ilyen kisütőcsö-5 vek előállításának és szerkezetének egy­szerűsítése .és javítása. Találmányunk szerint a eső végeit ki­felé irányuló lapítási helyekkel látjuk el, mimellett ezek a lapítások közös síkban, 10 azaz egymás folytatásában fekszenek. E megoldás előnye, liogy a két lapítási helyet egy munkamenetben egyidejűleg készíthetjük. További előny, hogy a cső aljzata igen kis méretű lehet, mely a cső 15 végeinek kerületén alig vagy egyáltalá­ban nem áll ki. Ez az előny jelentékeny, ha a csövet 108.956. sz. magyar szabadal­munk szerint olyan kettős falú burkolat­tal vesszük körül, mely hőszigetelő kö-20 penyt alkot, amihez a burkolat két fala közötti teret egészben vagy részben eva­kuáljuk. Ebben az esetben az aljzat kis méretei lehetővé teszik azt, hogy a ki­sütőcső és a burkolat közötti távolságot 25 igen kicsinyre szabjuk, amivel a kettős­falú burkolat méretei is lehetőleg kis ér­téken tarthatók. A rajz találmányunk foganatosítási pél­dájának vázlatát mutatja. Az 30 1. ábrán a találmányunk szerinti kivi­tel vázlatos metszete, a 2. ábrán pedig az 1. ábra II—II vonala mentén vett keresztmetszet látható. Az ábrázolt kisütőcső U-alakú és a cső 35 mindkét végén egy-egy (2) lapítás van, mely kifelé kiáll. Ennek a lapítási hely­nek a 2. ábrán látható lapos alakja lehet. A két lapítási hely egymás hosszabbítá­sábajn fekszik és egy munkamenetben ké­szíthető. Ehhez a következőképen járha­iunk el: az (1) csövet először U-alakban hajlítjuk, ezután pedig egy beolvasztó gépbe helyezzük, ahol a cső nyitott végei­ben az egy-egy (3) izzóelektródából és az ezeket körülvevő egy-egy lemezes (4) fó elektródából álló elektródarendszereket árambevezető huzalaikkal elhelyezzük. A cső végeinek felhevítése után a csővége­ket ismert módon összecsíphetjük: így a (2) lapítási helyek létesülnek. 5 0 Az (1) világítócső gázt, pl. neont, kis nyomáson tartalmaz ós ehhez fémgőz, pl. nátrium gőze van adagolva. Üzem közben a cső pozitív oszlo'pkisüléssel dolgozik. A (2) lapítási helyeket hőálló szigetelő 55 anyagból, pl. azbesztcementből való (5) aljzat veszi körül. Ez az aljzat (6) ragacs­anyag segélyével a cső egyik lapítási he­lyéhez van erősítve, míg a másik lapítási helyet játékkal veszi körül, ami a csőnek 60 üzem közben a hőtágulás folytán való re­pedését elhárítja. Az aljzat külső oldala az (1) kisütőcső külső kerületén kivül csak kevéssé áll ki. Az aljzatnak hengeres (6') része van, 65 mely ismert módon menetes (7) kontaktus­felületet és központos (8) kontaktusrészt hord. Ezek a kontaktusok a kisütőcső elektródáival vannak összekötve. Mind­egyik (3) izzókatóda két árambevezető 70 huzala és a katódákat körülvevő (4) elek­tróda árambevezető huzala egymással van összekötve, úgy hogy az izzókatódákat nem külön hevítőáram, hanem a kisülés fűti. Nyilvánvaló azonban, hogy az: alj- 75 zatot több kontaktusszervvel is elláthat­nók, úgy hogy az izzókatódákat külön hevítőáramokkal lehessen fűteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom