111589. lajstromszámú szabadalom • Szén, érc, stb. osztályozására való rostély

Megjelent 1935. évi február lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111589. szám. ii/c. osztály. Szén, érc stb. osztályozására való rostély. Fried, Krupp Grusonwerk Aktiengesellschaft cég Mag delb urg-Buckau. A bejelentés napja 1932. évi november hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1931. évi november hó 10-ike. A találmány széni, éric és hasonló anyag osztályozására való oly rostélyokra vonatkozik, amelyeknél egymás mögött elrendezett tengelyeken a rostólyfelületet 5 képező tárcsák egymás mellett vannak megerősítve. Az eddigelé ismeretes ilyfajta rostélyoknak egész hosszúkban egyenletes rostélyrése van, azaz valamennyi tengely tárcsái oldalirányban 10 ugyanolyan távolságban vannak egymástól. Bizonyos fajtájú anyagok számára ezen rostélyok alkalmatlanoknak bizonyultak. így pl. barnaszén osztályozásánál azt észleltük, hogy a rostély 15 utolsó részén feltűnően sok hosszúkás darab (Langkorn) esett keresztül, míg a többi részen ezen hosszúkás darabok, az egyenlő résszélesség dacára, nem rostáltattak ki. Amint kitűnt, e jelenség arra 20 vezethető vissza, hogy a rostély első részén még e'egendő finom szemcse, darab van a. hoz, hogy az állandóan azon fekvő hosszúkás darabokat hordják és így a, rc.stéiyrésektői távoltartsák. Mihelyt 25 azonban a finom darabok legnagyobb része ki van rostálva és így a hosszúkás darabokat hordó alátétréteg hiányzik, e hosszúkás darabok a további osztályozásnál a rostélyon keresztül esnek. Isrne-30 retes azonban, hogy különösen a hosszúkás darabok némely esetben nagyon is nem kívánatosak, mint pl. barnaszénbrikettek készítésénél, amelyeknél a hosszúkás darabok a brikettek megrepe-35 dését és törését idézik elő. A hosszúkás darabok kirostálása kisebb résszélességű osztályozó rostélynak az alkalmazásával elkerülhető lenne, ezáltal azonban a rostély teljesítménye is megfelelően csökkenne. 40 A hosszúkás daraboknak csupán az utolsó rostélyrészen való keresztülesését illető fentebbi magyarázatból kiindulva a találmány szerint, a szokásos oldalirányú tárcsatávolságnak a rostély egy — 45 általában a nagyobb — részén való fenntartása mellett, a rostély többi része oly tárcsahengerekkel van ellátva, amelyeknél az oldalirányú tárcsatávolság, egyszer vagy többször, tárcsahengerről 50 tárcsahengerre csökkentve van. A csökkentés kezdete emellett azon hely szerint igazodik, amelyen mindenütt egyenlő résszélessógű rostélynál a hosszúkás darabok keresztülesése bekövetkeznék. A 55 találmány szerint kiképezett rostély mindenütt egyenlő résszélességű rostélylyal szemben is csaknem nem-csökkentett rostálási teljesítményt és a hosszúkás daraboknak a kirostált anyagtól való 60 távoltartását biztosítja. A rajz a találmány egy példáképpeni foganatosítása alakját felülnézetben mutatja. A rostélyon a nyíl irányában tova- 65 mozgó anyag aránylag vastag rétegben fekszik az (1) tárcsákon, mimellett a finom szemcsék, darabok természetesen e réteg legalsóbb részében rakódnak le, míg a durva és hosszúkás darabok fent 70 vannak. Ha már most, pl. az (1) tárcsákról a (2) tárcsákra való átmienet helyén a rétegvastagság annyira csökkent, hogy a hosszúkás darabok keresztülesésével kell számolnunk, akkor ezen a tengelyen a (2) tárcsáknak egymástól való távolságát '