111587. lajstromszámú szabadalom • Soríró- és nyomtatógép

Megjelent 1935. évi február lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI M SZABADALMI BTROSAG SZABADALiMI LEIRAS 111587. szám. — IX/e. osztály. Soríró- és nyomtatógép. Godányi Béla m. kir. vámszaki főtiszt Budapest. A bejelentés napja 1931. évi május hó 1-je. A találmány soríró- és nyomtatógép, amely az írógépet és a soronként nyom­tatógépet egyesíti magáiban és amelynél a beállított betűsorok vagy egyszeresen 5 nyomhatok le a gépírás pótlására, vagy pedig tetszőleges ismétlésben nyomhatók le nyomtatványok soronkénti előállítá­sára. Az új gépeit az jellemzi, hogy két, egy-10 mással csuklósan össteefüggő részből áll, amelyek közül a felsőn a hetüket és írás­jeleiket 'tartalmazó betűrudak, az alsón pedig a papiros tartóiéin eze, a papirost a beállított betűsorra szorító nyomóhenger 15 és a betűsort festékező henger vannak. A betűrudák közös síkban, egymás mel­lett hosszirányban eltolhatók, mindegyi­kük alsó nyomófelületén, külön-külön, az összes szükségelt betűket és) egyéb jeleket 20 tartaltaayza nyomtatásra a'lkaimas tipo­práfiai domború "kivitelben. A betűruda­kat hosszirányban való eltolással állítjuk bn, a beállítás megkönnyítésére a betű­rudak hátán az egyes betűket felistmer-25 hetővé tevő jelzések vannak, azonkívül megfelelő eszközök vannak a betűrudaík-T\ak a beállított helyzetükben való rögzí­tésére, valamint arra, hogy a betűrudak a nyomás befejeztével önműködőlég ho-30 zassanak vissza kezdőhelyzetükbe. Alkalmas szerkezet révén arról is gon­doskodunk, hogy a festékezés minden egyes nyomás után. újból önműködőlég következzék be, anélkül, hogy a piapiros 35 a festéikezőhengerrel érintkezhetnék. A mellékelt rajzokon a találmány sze­rinti soríró- és nyomtatógép példaképeni kiviteli alakja van feltüntetve és pedig az 1. ábra a gép felülnézete, a 2. ábra függélyes hosszmetszete csukotl 40 állapotban, a 3. ábra ugyanilyen metszet, nyitott álla pótban, a 4. ábra a pap i r os tar t ól emez részleges nézete, az 45, 5. ábra néhány betűrúd keresztmetszete, 6. ábra a gép homloknézete, félig nyi­tott állapotban, a 7. ábra a gépnek a nyomóhenger és fes­tékíeaőhenger mentén vett függélyes fce- 50 resztmetsteete, a 8. ábra egy betűrúd végénleik részleges oldal- és homloknézete, a 9. ábra a gép hosszirányában vett rész­leges végnézet, a 55 10. ábra pedig1 különböző szerkezeti rész­letek elől- és oldalnézete. A találmány lényege, hogy az egyik oldallapjukon tipográfiai írásjeleikkel füg­gőleges és! azonos sorrendben ellátott egy- 60 forma keretbe foglalt és egymás mellé fekteteti rudacskákat egy hegyes tolóesz­köz segélyével olyan különböző távolsá­gokra toljuk ki egymás melletti alap­helyzetükből, hogy egy bizonyos távolság­ba-n a rudaesikáikon domborúan kiképzett tipográfiai írásjelek egymás melletti nyert sorrendje a leírni kívánt szöveget adja. továbbá, hogy az így egymás mellé ren­dezett kívánt betűsort kéznyomásra! a 70 gépbe helyezett írópapirosra festjük. Ezt a gép a következőképen végzi ©I. A gép két, alsó és íeliső részből áll. A felső rész alkatrészei: a betűrudak (1) olyan négyszögkeresztmetszetű hosszú és 75 át.'agbietű szélességű, lehetőleg könnyű fémből1 készítendő lécek, amelyeknek alsó felületén függőleges sorrendben (tehát

Next

/
Oldalképek
Tartalom