111568. lajstromszámú szabadalom • Utépítőanyag és eljárás előállításához

Megjelent 1935. évi február lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BTROSAG SZABADALMI LEIRAS 111568. szám. — VlII/'i. osztály. Útépítőanyag és eljárás előállításához. Löwingrer József aszfalt és kátrányvegyitermékgyáros Yác. A bejelentés napja 1933. évi október hó 24-ike Németországi elsőbbsége 1933. évi május hó 15-ike. A találmány útépítőanyagra és eljárásra vonatkozik, mellyel az előállítható. Számos eljárás ismeretes, melyekkel útburkolatok, aszfaltok, bitumenek, kátrá-5 nyok, petrol- ós kőszénkátrányszurkok felhasználásával állítható elő és ezek két főcsoportba oszthatók, éspedig vannak olyanok, amelyek zártak és olyanok, melyekben kisebb-nagyobb hézagok vannak. 10 Az elsők szerkezeti felépítése azon alapszik, hogy a különféle kőzetes anyagok szemnagysága úgy van megválasztva, hogy a nagyobb szemcséjű anyagok hézagaiba kisebb szemcséjű anyagok kerül-15 nek, ezek hézagaiba ismét kisebbek és a szemnagyságok elaprózódása liszitfinoimságig folytatódik, miközben az összes hézagok összege a minimumra redukálódik (hézagminimum). E hézagminimum kísér -20 1 eti megállapításokkal ós számításokkal állapítható meg. Az összes ily zárt burkolatok szerkezeti felépítése azon alapszik, hogy a hézagminimumot fent jelzett bitumenes 25 kötőanyagokkal töltik ki és így az összes ásványi anyagokat egységes táblává kittelik össze. A zárt burkolatokat többféle úton állítják elő: meleg eljárásnál az árványi anya-30 gokat magas hőfokra hozzák, másrészt a bitumenes kötőanyagot magas hőfokon megolvasztják ós a két anyagot összekeverik, majd a keveréket, még kihűlés előtt, az úttesten elterítik és hengerrel 35 tömörítik. Egy más eljárás szerint a bitumenes kötőanyagot emulzionálják és az ásványi anyagokkal az emulziót hideg úton keverik és így terítik el a keveréket az úttesten, melyet lehengerelnek. Ez utóbbi 40 eljárásnak nagy előnye volna a hidegen .való előállíthatóság, de hátránya, hogy az emulzió az ásványi anyagok finom részecskéin, még a keveredés előtt megtörik és nem nyerhető egységes anyag. 45 Ismeretes oly javaslat is, mely szerint az útépítésre eddig is használatos, mexikói aszfaltbázisú petrolbitument olyképpen desztillálnak, hogy egyrészt magas lobbanáspontú olaj'at, másrészt magas, 50 100—110 C° olvadáspontá bitument nyernek. Ez utóbbit porrá őrlik, másrészt az ásványi anyagokat a nyert olajakkal összekeverik és e keverékhez elegyítik a porráőrölt bitument. Az így nyert keve- 55 í'éket az úttesten elterítik és lehengerlik. Mivelhogy a kétféle kötőanyag kiindulási anyaga egy volt, az olajban a kemény mexikói bitumen teljesen feloldódik és a nyert burkolatnak ugyanolyan tu- 60 lajdonságai vannak, mint a meleg úton előállított zárt burkolatnak. Az ismertetett módokon előállított zárt burkolatok készítésénél könnyen követhetők el olyan hibák, amelyek a burko- 65 latok gyors tönkremenését idézhetik elő. Ha ugyanis a hézagminimumnál nagyobb mennyiségű kötőanyagot veszünk, akkor e kötőanyagfelesleg nyáron, a burkolat fel melegedésénél és a kötőanyag megöl- 70 vadásánál az egyes kőzetszemcsék között kenőanyagként szerepel és a burkolat könnyen deformálódik. Ha viszont túlkevés kötőanyagot veszünk és a burkolat nincsen kellőképpen tömörítve, az utóbbi 75 könnyen szétfagy vagy a kellő ragasztóképesség hiánya miatt a burkolat szétmorzsolódik.