111560. lajstromszámú szabadalom • Tápvízmelegítő kiváltképpen lokomotívokhoz

Megjelent 1935. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 111560. SZÁM. — Y/c. OSZTÁLY. Tápvízmelegítő kiváltképen lokomotívokhoz. Wiener Lokomoti vfal) ríks Aktién-Gesellschaft Wien. A bejelentés napja 1933. évi november hó 24-ike. Ausztriai elsőbbsége 1932. évi november hó 25-ike. Ismeretes már a füstgázzal előfűtött tápvízmelegítők egész sora sínjárművek, kiváltképen lokomotivokhoz, azonban ezen szerkezetek egyike sem tudott tért hódí-5 tani, egyrészt azért,, mert a sok kis elő­melegítőeső a füstgázoldalon bepiszkoló­dik, másrészt a sok párhuzamosan kap­csolt cső kazánkővel eldugul. A kazánkő nagyon nehezen távolítható el a csőből. 10 Ezen előmelegítők legtöbbje a füstkam­rábaai van elhelyezve, rigy hogy nagy fű­tőfelület nem lehetséges és azonkívül a füst:kamra is nehezen hozzáférhető. A találmány szerint ezen hátrányokat 15 úgy kerüljük el, hogy a tápvízmelegítőt a füstkarirán kiviül helyezve el, gazdag fűtőfelületeket alkotunk, továbbá úgy, hogy a fűtőfeliületet nem esőfűtőfelület­nek képezzük ki, hanem bordák, szegek 20 vagy hasonlókkal a fűtőfelületet jelenté­kenyen megnagyobbítjuk. Tehát csekély­számú jól tisztítható cső is elégséges, mi­mellett a csöveket egy huzamban kap­csolva, kényszerű vízáramlást idézünk 25 ©lő. Fontos emellett, hoigy a fűtőfelütet anyagának nagy melegvezető képessége legyen, mint pl. rézmek. Különösein elő­nyös a csöveket ugyanazon anyagból ké­szíteni, mint a bordákat, hogy felesleges 30 feszültségek elkerülhetők legyenek, vala­miint a borda és cső között jó összekötte­tést létesítseníek. A rajz a találmány többféle kiviteli pél­dáját mutatja vázlatos ábrázolásban. Az 35 1. ábra a lokomotív-hosszkazán végét mutatja a füstkamrával és felette fekvő előmelegítővel, mely a függélyesen állí­tott kéményt körülveszi. A 2. ábra h csszmetszetben egy másik ki-40 viteti alakban a lokomotiv-hosszkazán vé­gét füstkamrával, előmeleigítővel és má­sodik tfüstkamrával ferdén fekvő kémén y­nyel ábrázol. A 3. ábra az előmelegítő egy elrendezését naigy kazánoknál kereszt metszetben mu- 45. tatja, melyeik az űrszelvényhez közel fek­szenek. Az első kiviteli példában (1) a kazánt, (2) a füstkiamrát, (3) a fúvócsövet, (4) a kéményt és (5), a (6) bordáscsövekből álló 50 e lőmel egí tőt jelzi. A kazán csöveiből kilépő gázok a (7) válaszfal által a fúvócsőhuzamtól lesznek elválasztva, (a)-nál az előmelegítőbe lép­nek be és (b)-nél elhagyják azt, ahol a 55. füstkamra elülső részéibe, — amelyben a fúvócső áll, — lépnek be. Az előmelegítő itt két részből áll, egy a kémény előtt és egy a kémény mögött fekvőből, mely részek a kéménytől jobbra 60 és balra fekvő (a rajzban fel nem tünte­tett) füstcsatornával vannak összekötve. Kis előmelegítőknél pl. csak a kémény előtt vagy mögött fekvő fűtőfelület ki­vitele lehetséges. A (7) választófalat a cső- 65. vek megközelíthetése céljából 1 ecsappant­hatóan vagy (levehetően lehet készíteni. A második! kiviteli példánál (2. ábra) a füstkamrának nincs válaszfala. A füst­gázok itt (a)-nál áramlanak be az előme- 70 legítőbe, majd hátrafelé áramolva, (b)-nél a második (8) füstkamrába áramlanak, amelyből a (3) fúvócső azokat a (4) ké­ménybe szívja, A kéményt nagy előnnyel hátrafelé hajlottan helyezzük el. Csakis 75 ezen kiképzéssel lehetséges észszerű füst­gázvezetést elérni, ami nélkül az ilyféle előmelegítő kivitelezése nagyon meg lenne nehezítve. Ezen kiképzés révén elérhető, hoigy a füstgázokat a menet szele szívja 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom