111554. lajstromszámú szabadalom • Térképjáték
3leg,jeleat 1935. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 111554. szám. — Yl/d. osztály. Térképjáték. Liebner Zsigmond cég- Budapest. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 20-ika. A találmány térképjáték, amely mozaikszerűen egymás mellé illetve több rétegben egymás fölé rakható és helyzetükben oldhatóan rögzített, a rögzítő szervekkel 5 kiemelhető térképelemekből áll és mely a földrajzi fogalmak elsajátítását játszva tesizi lehetővé. Az ismert, hasonló célú játékoknál az egyes, egy síkban elhelyezett térkép-10 elemek kiemelése körülményes és nehézkes volt, a térképelemek kiemelésük közben rongálódtak, mimellett a már lerakott térképelemek helyzetének rögzítéséről nem történt gondoskodás, úgy, hogy azok 15 beállított helyzetükből könnyen elmozdulhattak és így a játék, az utólagos, pepecselő helyretologatás miatt, szórakozási jellegéből sokat vesztett. A találmány szerinti játék a1 felsorolt 20 hátrányokat kiküszöböli, a térképelemek oldható, de emellett tökéletes rögzítését biztosítja, a térképelemeknek több rétegben egymás fölé való helyezését is lehetővé teszi, ezzel oly újabb oktatási és 25 játék-lehetőségeket nyújt, hogy a találmány nemcsak gyermekek, hanem felnőttek számára is kitűnő segédeszköz az évek folyamán változó földrajzi, történelemíöldraíjzi, néprajzi fogalmak elsajátítá-30 sára. Alkalmazható továbbá cserkészkiképzésnél, katonai oktatási célokra, a turisztikai alapfogalmak helyes elsajátítására és a térképolvasás tanulásának megkönnyítésére. 35 A találmány térkép játék, az alaptérkép fölött, mozaikszerűen összerakható tiérképelemekből, jellemlezve a térképeUemekbenf és vagy az alaptérképben kiképezett fura| tokkal vagy fészkekkél és e furatokban és 40*. vagy fészkekben oldhatóan rögzített, a térképelemeket az alaptérképen rögzítő és egyszersmind a térképelemeket az alaptérképről valló felemeléskor megfogó, egyik vagy mindkét végükön villaszerűén hasított, rugalmas anyagból való rudak- 45 kál. A mellékelt rajz a találmány példaképem megoldási alakjait vázlatosan mutatja. Az 1. ábra Magyarország térképének egy 50 részlete, távlati képben, amelyen a megyehatároknak megfelelően kivágott elemek, w alaptérkép fölött, oldhatóan rögzíthetők. A "2. ábra az 1. ábra I—-I vonala mentén 55 vett keresztmetszet éis a rögzítő- illetve kiemelőrúd oldalnézete. A \ 3. ábra a 2. ábrához hasonló, függélyes keresztmetszet és részbein oldalnézet, amelyen két szomszédos; megyének két- 60 két ponton az alaptérkép fölött rögzített és a megyehatárok közötti résben a trianoni határvonalát jelző térképelém: látható. A 4. ábra a 3. ábra szerinti, a trianoni 65 híi,tárvonailat jelző térképelem egy része, amely — célszerűen — fémből, bordavagy szalagalakban sajtolható vagy önthető. A borda gerince az alaptérkép síkjára merőleges, míg a tájékozódás, illetve 70 a tórkópelem felismerésének megkönnyítésére, azok a pontok, amelyeken a trianoni határt aa országból kilépő vasutvonalak metszik, külön jelöltek. Az 5. ábra a 3. r és 4. ábrákon látható, a 75 trianoni vagy más határt jelző térképelem rögzítésének egy további változatát, függélyes metszetben mutatja. A 6. ábra két földrajzi elemnek az alaptérképen egymás fölött egyetlen rögzítő 80