111539. lajstromszámú szabadalom • Tehénfaroktartó

Megjelent 1935. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSAí* SZABADALMI LEÍRÁS 111539. SZÁM. — X/e. OSZTÁLY. Tehénfaroktartó. Steurer Péter esztergályos Schwarzenberg* (Vorarlberg). A bejelentés napja 1934. évi május hó 11-ike. A találmány tehénfaroktartó és -lé­nyege abban van, hogy a farokbojtot a tartóban eltolható kampóba helyezzük, amely a bojtot rugalmasan ellentáimasz- 5 hoz- szorítja és amely 'a tartóból, a rugó hatása ellenében vialó faitól ás a. ntá'n, a boj tót sz aib-a donbo-csát j a. A találmány szerinti 'teliénfaroktartót egyszerűsége és célszerű kivitele jellemzi 10 és az félkézzel működtethető. A rajzon a. találmány szerinti tartó példaképe,ni fogan atosítási alakja lát ható. Az 1. ábra, a far ok vég megfogását 15 miütatjia egyrészt o.ly magasságban, hogy az a. telién fekvő helyzetében sem érint­heti a padlót, másrészt, pedig nagyobb magasságban úgy, hogy a farok *a fejő személyt nem zavarhatja. A 20 2. ábra a tartón keresztül, annak csu­kott állapotában vett hossz-;iii-'íszet, a 3. ábra pedig ugyanilyen metszet a tartó nyitott állapotában. A tartó az (1) behelyező-kampót hordó, 25 dugattyúsze-rű (3) szárból és 'azon osiiszó, magassági irányban eltolható (2) hü­velyből 'áll. A hüvely belsejében, a szár és -a (hüvely zárt vége közöit'ti üregben, (4) nyomó-csavarrugó va-n, mely a (3) 30 szárat és a (2) hüvelyt egymástól eltá­volítani .igyekszik és így a nyitott kam­pó véget -a hüvely szőri,tóp'oiflaként, vályú­­szemen alakított! (5) végének, ilil. a két rész közé (behelyezett Itehénfarokbo jtna k 35 szorítja (2. ábra). A hüvely kampófelőli végében alkalmazott (6) véte >a kampót vezeti és azt imiozigásia köz,bem, az (5) vá­lyúhoz képest, kellő hlelyzieitben tartja. A kampó végiét, célszerűién, váltaméi y 40 rugalmas anyagból, pl. -gumiból' á-lló (8) bevonattal látjuk el, hogy az, a farok szőrt biztosan fogvatartsa. A (3) szárnak szabad végén (7)lyiiK van, melyen a felfüggesztő zsinórt fűz zii-k át. E zsinórnak alsó végén csomó í;, van, melynek révén a farok tar tó és azzal a farok bojt oly magasságban tartható a padló felett, hogy a tehén sem állás, sem fekvés közben 'a farok mozgatásában nincs- g-áit'ol'vta. a farokvég azonban még 50 az utób-bi esetben seim érintkeizheitik a padlóval. Avégből, hogy a fejő személyt a far okvég ne zavarhassa, a tartót, -a be­szorított farokbojttal együtt, a. felfüg­gesztőzsinór mentén, elég magasra fel- 55 toljuk és a zsinórt egyszerű, csomóként ható hurokkal a sziabad szárvés köré fektetjük, miire a farolkitartó ebben a hleilyzettoein ¡rögzítve van. Használatkor a tartót, célszerűen, a (2) 60 hű vél y közepén alkalmazott , gyűrűalakú, dudorszeírű viastagítás, pil. szorosan fel­húzott (9) fémgyűrű alatt fogjuk a kö­zép- és gyűrűsujj közé, mimellett egy­idejűleg, tenyérrel, a (3) szárra nyomást 65 fejltiink ki. Ezzel ia kampó élőirétolódiik és a farokbojt olid-álról behelyezhető. A tairtó elboesátá!sia után a kampó visszia­­rugózódik és a farokbojtot fogvatartja. Szabadalhni igények: 70 1. Tehén,fa,roktiartó', jellemezve a farok­­boát behelyezésére való (1) kampóval, mely a bojtot rugalmasan ellentá­­imaszhoz szorítja és <a (4) írngé hatásá­val ezieimibon való eltolás után s-zaba- 75 dón bocsátja. 2. Az, 1. igényiben védett teihénfa-roktartó (kivifeli, ail'akja, aziz'a-1 jellemezve, hogy az- (1) kampó, dugattyú-szerű (3)

Next

/
Oldalképek
Tartalom