111535. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szivacslemez előállítására

Meg-jelent 1935. évi február hó 149-éu. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111535. szám. — Xl/b. osztály. Eljárás szivacslemez előállítására. Magyar Ruggyantaárugyár r. t. Budapest. A bejelentés napja 1933. évi. október hó 14-ike. Műszivacs anyagok, pl. gumi, viszkóz, stb. oldataiból vagy diszperzióiból ismert módon előállított habból szivacslemezt eddig kétféle eljárással lehetett előállí-5 tani. Az egyik eljárás szerint a habot oldallécekkel ellátott nyitott alzatra, pl. fűthető asztalon fekvő gumihevederre kenték és megszilárdulása után ugyancsak a nyitott alzaton rögzítették pl. szá-10 rítás, az oldószer elpárologtatása vagy vulkanizálás útján. Az ezzel az eljárással készült lemezek fölső oldalának rendesen többé-kevésbé homorú szélei voltak, mivel a hab szilárdulásakor az oldal-15 lécekkel érintkező részek kevésbé zsugorodtak, mint a lemez középső részei. Ezenkívül a kész szivacslemez végleges vast; gságát ezzel az eljárással nehéz volt szabályozni, mivel a megszilárduló hab, 20 illetve a száradó szivacsréteg még azonos kiinduló anyag esetén is gyakran különbözőképpen zsugorodott. A másik eljárás szerint az ismert módon készült habot zárt formákba öntötték 25 és azokban rögzítették. Ennek az eljárásnak az volt a fő hibája, hogy részint nehéz volt a rendesen nagy felületű és kis magasságú formát nagyobb légbuborékok bezárása nélkül megtölteni, másrészt ne-30 héz volt elkerülni azt, hogy rögzítésnél, pl. a vulkanizálásnál a képződő szivacslemez a formafalakról helyenként le ne váljék. Az ilyen levált helyek a kész lemezen úgynevezett zsugorodási foltok 35 alakjában mutatkoztak és az árut hasznavehetetlenné tették, vagy legalább is szépséghibák miatt értékében csökkentették. Ezenkívül a formában készült szivacslemezeknél is nehéz volt a vastagságot gyártás közben állandóan tartani, mi- 40 vei az egyenletlen zsugorodás veszélyét ez a módszer sem küszöböli ki. A találmány szerinti eljárás fenti hibákat úgy szűnteti meg, hogy a műszivacsanyag oldatából, pl. gumioldatból vagy diszperzióból ismert módon készült habot felül nyitott alzaton lemezalakba hozza, a habot alkotó folyadékot a habszerkezet lényeges megbontása nélkül megszilárdítja, majd az így előálló szivacslemezt eredeti 50 vastagságának egy hányadára préseli össze és ebben az állapotában rögzíti, pl. szárítás, az oldószer elpárologtatása, vagy vulkanizálás útján. A felül nyitott alzat használata lehetővé teszi, hogy a folyé- 5;> kony habot egyenletesen, levegőbuborékok bezárása nélkül lehessen lemezzé alakítani. A megszilárdított szivacslemez összepréselése pedig és a préselés alatt való rögzítése elejét veszi annak, hogy a lemez akár 60 helyenként, akár egészében nem kivánt módon zsugorodjék össze. Ilyen módon lehetővé válik hibátlan felületű és mindig az előírt vastagságnak megfelelő szivacslemezek előállítása. További előnye az el- 65 járásnak, hogy adott mennyiségű oldatból vagy diszperzióból mindig ugyanolyan térfogatú habot verve, a préselés fokának megváltoztatásával különböző térfogatsúlyú szivacslemezeket állíthatunk elő és 70 ezzel a gyártás biztonságát nagyban növelhetjük. Az eddig ismert eljárások szerint ugyanis ebből a célból az adott menynyiségű oldatból vagy diszperzióból az előállítani kivánt szivacslemez térfogat- 75, súlyának megfelelően kisebb vagy nagyobb térfogatú habot kell verni, ami tekintettel a habverésnél szerepet játszó bo-