111530. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltéses kisütőcső

Meg-jelent 1935. évi február hó 125-éu. MAGYAR KÍRALY1 SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111530. SZÁM. Víl/a. OSZTÁLY. Gőztöltéses kisütőcső. N. T. Philips' Gloeilampenfabrieben cégr Eindhoven-ben (Hollandia). Pótszabadalom a 108853. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1932. évi március hó 26-ika. Németországi/elsőbbsége 1931. éri április hó 20-ika. A találmány egy vagy több anódás és izzókatódá^ célszerűen oxidkatódás ki­sütőcső, melynek töltése, egészen- vagy részben, gőzből, pl. higanygőzből van és 5 melynél az anóda és katóda között kelet­kező kisülés a gőz számára való egy vagy több kondenzációs téren megy át (ahogy ezt a 108853. számú törzsszabadalom meg­újít). 10 Az ily csövek nagy előnye, hogy velük igen nagy, pl. több tízezer Volt-ot kitevő feszültségeket a csőben való igen csekély • veszteséggel eg y e n i r áin y í t hat unk, mert a tértöltést a gőztöltós megszünteti. Emel-15 !ett az izzókatóda elegendő élettartamú, mert a katódatérben a gőznyomást maga­san tarjj&k, a visszafelé való kisülés ve­szélye, pedig ennek ellenére sem forog fenn, mert a gőz az anóda és katóda kö-2p zötti kohdexiizá«i6É(^jjpJj^i kondenzálódik, . . úgy hogy áz aiiótófiFíiem igen kis nyomás van, mely visszafelé való kisüléseket el­hárít. ^ Kitűnt, hogy ilyfajta csövekben az a 25 hátrány mutatkozhat, hogy az anódtér­ben, ha a csövet üzemen kívül helyezzük, .higanygőz kondenzálódik. Ha a csövet azután ismét üzembe helyez«&k, eleinte •csak kis feszültség van megengedve, mert 3Ó a gőznyomás az anódtérben kezdet bem túlinagas. Ez a hátrány különösen akkor mutatkozik, ha a csövet rövidebb időre kikapcsoljuk, amikor is az izzókató^át a legtöbb esetben bekapcsolva hagyji& A 85 hőmérséklet az anódtérben ekkor annyira süllyed, hogy e térben gőzök kondenzá­lódnak; A találmány a jelzett hátrány meg­szüntetését célozza. Ezt úgy érjük el, hogy a találmány szerint az anód teret fűtő- 40 berendezéssel látjuk el. A legtöbb esetben már elegendő lesz, ha az anódteret közvet­lenül á katódtér felett rendezs^k el, ami­kor is célszerű, ha a kondenzjác^ tér e te­rektől oldalt van. ér> i. Ha most a csövet kikapcsoljuk és az fezókatóda üzemben marad, a katódatér­ttől felszálló meleg fűti az anódteret, úgy lágy a kondenzációs tér a cső leghidegebb helye marad és az összes higany ott kon- 50 dénzálódik. Hogy az így elért hevítést még javít­suk, az anódteret, legalább részben, a ka­tódtérbe süllyeszthetjük. Célszerűen az anódtér felett pl. üvegből való süveget 55 alkalmazunk, mely a felszálló meleg le­vegői; az anödtér körül visszatartja és a hökisugárzást még korlátozza is. Az anódteret hőszigetelő burkolattal is körülvehetjük. Ily hőszigetelő burkolatot 60 pl. azbesztből állíthatunk elő vagy az anódteret kettős fallal vehetjük Jcprül és a két fal közti teret evakuálhatják. Ez > esetben nem szükséges az anódteret a ka­íódtér felett elr&dezni, mert az anódteret 65 a szigetelő burkolat hosszabb ideig tartja, meg magasabb hőmérsékleten. A találihányt még, részletesebben á raj-í . zon látható néhány fogamatosítási példája kapcsán fogjuk elmagyarázni. Az 70 . 'ábráöly foganatosításí 'alakot mutat, melynek" kondenzációs tere a katódtér mellett van és rézsútos cső segítségével a ' kátódtér felett, elrendezett anódtérrel köz- , lefedik. A " : ?5 átifr.: '•'•<'•

Next

/
Oldalképek
Tartalom