111510. lajstromszámú szabadalom • Fényrekesz fényképezőgépekhez

V 5 Megjelent 1985. évi február hó 1-én. MAÖYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1 llőlO. ÁM. — IX f. OSZTÁLY. Fényrekesz fényképezőgépekhez. Dr. Riszdorfer ódon tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1931. éti julins hó 18-ika. A találmány fényrekosz oly fényképező­gépekhez, amelyeknél a rekesznyílást ké­pcző ernyőzőszerveket fotocella árama mozgatja. Az ernyőzőszervekben kimet-5 szések vannak és az crnj őzőszervek köl­csönös elrendezése olyan, hogy az azok­ban lé' kimetszésok az ernyők- mozgása közben egymást részben, illetőleg teljes nyílás esetén átlapolják, úgyhogy a kelet-10 kezett nyíláson át a fény a fényérzékeny emulzióra esik. Az crnyőzőelemeket mág­nwrs térben lengő oly eséve állítja, mely­nek meneteiben a fotoelektromos cella árama vagy a eellaárammal arányos 15 áram kering. Ebben a körben ismeretesek oly fény­rekeszek, ni<-' ';< az objektívtól két­oldalt elhelyez* ! körül lengő er­nyőzőelemből és ezekbe I etszé 20 sokból állanak. Ennek a megöl hát ránya, hogy a rekeszszerkozet rendkívül terjedelmes, mert a két mágnest az objek tivtői kétoldalt kell elhelyezni, minek folytán a szerkezeti hossz rendkívül megnő 25 és a rekesz kisebb kamarákon nehezen alkalmazható. Ezt a hátrányt a találmány értelmében úgy kerüljük el, hogy a lengő ernyőző elemeket koaxiálisán helyezzük el. Ekként 30 a szerkezeti hossz körülbelül egyharmad­dal csökken. Példakénti megoldást mutatnak az 1. és 2. ábrák, melyek közül az 1. ábra a fény­rekeszt oldalnézetben, a 2. ábra felül nézet-85 ben mutatja. Ezekben az ábrákban (11) és (12) egy­más felett fekvő permanens mágnes, mely­nek mindegyikének sarkai között egymás­sal koaxiálisai! elrendezett egy-egy (13), illetőleg (14) eséve leng. A csévéket úgy 40 szereljük, illetőleg úgy kapcsoljuk a foto­elektromos cella áramkörébe, hogy azok mindenkor egymással szemben fordulja­nak el. A lengő (13) és (14) csóvéken egy­mással párhuzamosan, fekvő (15) és (16) 45 ernyőelemeket erősítettünk meg, melyek mindegyikében egy-egy négyzetalakú (19), illetőleg (20) kimetszés van. Ezek a kimet­szésok az ernvőzőelemek elforgásának mértékében egymást átlapolják. A két. 50 egymástól (27) közzel elválasztott ernyőző­elemet úgy szereljük, hogy a csévék áram­mentes állapotában az egyik ernyő kiiuet­szését a másik ernyő teste lefedi. A felvett példában a két ornyőzőelem a 5& kamaraobjektiv két (17) és (18) fele kö­zött fekszik. Négyzetalakú kimetszések esetén ezeket célszerűen úgy alkalmaz­zuk, hogy a két kimetszés mindegyikében két egymással szembenfekvő (21) és (23) 60 cmícs mindegyike a lengési tengelytől egyenlő távolságban oly körívben legyen, mely átmegy az objektív optikai tengelyén és így a másik két (22) és (24) csúcs közös sugár mentén feküdjék. Ez az elrendezés 65-azért előnyös, mert ez esetben, nyitás köz­ben először két csúcs érintkezik egymás­sal és az ezután, a további nyitás folya­mán keletkező idom négyszögalakú, szim­metriás idom, melynek középpontja, a 70 lencserendszer optikai tengelyében van. Az ernyőknek a koaxiális (25) tengelye­ken túlnyúló (28) részeik vannak, melyek célszerűen kiegyensúlyozzák az ernyők kimetszett részeit. Az ellensúlyok egyike 75-mutató, mely a (29) skálán a minden­kori rekesznyílást jelzi. Ennél a meg­oldásnál a fotocella áramának a mágneses /

Next

/
Oldalképek
Tartalom