111509. lajstromszámú szabadalom • Folytonégő cserépkályha barnaszéntüzelésre
Megjelent 1935. évi február Jió 1-éit. MAGYAR KIRÁLYI SZABADAIMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111509. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY, Folytonégő cserépkályha barnaszéntüzelésre. Orolin András oki. gépészmérnök Budapest. Pótszabadalom a 103456. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1933. évi február hó 24-ike. A 103456. lajstromszámú törzsszabadalom egy általánosan alkalmazható oly berendezést ismertet, melynél a töltőaknában — mint egy gázgenerátorban — 5 fejlődő éghető gázok szekundér levegőivel keverve a tűzfészekhez vezettetnek, ahol elégnek s ezáltal kis kalóriaértékű, főkép gázdús szenek tökéletes elégetése válik lehetővé, 10 Ezen elgondolás alapján összeállított tüzelőiberendezésnek egyik változatát, mint kályhát védi a 105814. lajstromszámú pótszaibadalooi, mely a tüzelőszerkezet és a kellő fűtőfelület lehetőleg ki-5 csiny térfogatban való összeépítésével főkép öntvényből vagy lemezből készült kályhákra alkalmazható előnyösen. A fenti törzsszaibad alomba11 védett elgondolás alapján összeállított tüzelő-20 berendezésnek másiik változata a találmány tárgyát képező kályha, Ugyanis a kétoldali lángcsatornával határolt töltőaknás kályhában az aknában fejlődő, éghető gázok közvetlen elégetésé-25 vei, valamint a rostéiyszerkezetnek a folytonégés éls salak eltávolítás biztosítása végett való megfelelő kiképzésiével, kifogástalanul tüzelhetünk egész silány minőségű, gázdús szenekkel, sőt aprószénnel 30 is. Az aknának hosszabb-rövidebb időközben való utántöltésével pedig folytonos égést tarthatunk a kályhában anélkül, hogy a tüzet szítanunk vagy bolygatnunk kellene. 35 A csatolt vázilat a jelen találmány szerinti kályha egyik samottból készíthető fogainatosítási alakját tünteti fel és pedig: az 1. és 3. ábra a kályha két egymásra merőleges hosszmetszetét, a 40 2. ábra annak az ábrában bejelölt A—B sík szerinti vízszintes metszetét. A kályha felül zárt töltőaknáját (c) két oldalról egy-egy lángcsatorna (1) határolja, melyek az akna alsó részében 45. háromszögalakú nyílások útján (b) közlekednek az aknával (c). Az akna (c) mellső falán egy csatorna (a) vonul egészen az akna (c) és a lángesatoTnák (1) közti torkokig (b). Ezen csatorna (a) közvetlenül 50 az akna (c) töltőajtaja (t) alatt nyílik annak (e) feílső terébe. A iszerkezet lényegén természetesen nem változtat, ha szilárdsági szempontból kettő vagy több keskenyebb csatornát vezetünk le az 55 akna mentén egy széles helyett. A töltőakna (c) ós két lángcsatornája (1) közti egymással szembenálló torkok (b) alsó éléin nyugszik az akna homlokfala felé lejtő rostéily (r), mely legmaga- 60 sablb élével az akna hátisó falához (p) támaszkodik, míg eilülső, legmélyebb éle s az akna mellső fala közti — az akna vízszintes keresztmetszetének körülbelül egyharmadát kitevő — sávot egy hamu- 65 térben (h) a rostély (r) alatt vezető síneken (j) előre-hátra csúsztatható vakrostély (v) határolja. A Vakrostély (v) eme mozgatásával biztosíthatjuk a ferdle rostéi yról (r) lecsuszamlott sialak ós hamu 70 eltávolítását, illetve a hamutérbe való juttatását. A töltő (t), illetve a hamuajtón (z) levő nyílások (sl, s2) a töltőakna gázainak légszükségletét, valamint a rostély (r) alá 75 vezetendő s az izzás biztosítására szolgáló levegőt szabályozzák.
