111509. lajstromszámú szabadalom • Folytonégő cserépkályha barnaszéntüzelésre

Megjelent 1935. évi február Jió 1-éit. MAGYAR KIRÁLYI SZABADAIMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111509. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY, Folytonégő cserépkályha barnaszéntüzelésre. Orolin András oki. gépészmérnök Budapest. Pótszabadalom a 103456. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1933. évi február hó 24-ike. A 103456. lajstromszámú törzsszabada­lom egy általánosan alkalmazható oly berendezést ismertet, melynél a töltő­aknában — mint egy gázgenerátorban — 5 fejlődő éghető gázok szekundér levegőivel keverve a tűzfészekhez vezettetnek, ahol elégnek s ezáltal kis kalóriaértékű, főkép gázdús szenek tökéletes elégetése válik lehetővé, 10 Ezen elgondolás alapján összeállított tüzelőiberendezésnek egyik változatát, mint kályhát védi a 105814. lajstrom­számú pótszaibadalooi, mely a tüzelőszer­kezet és a kellő fűtőfelület lehetőleg ki-5 csiny térfogatban való összeépítésével fő­kép öntvényből vagy lemezből készült kályhákra alkalmazható előnyösen. A fenti törzsszaibad alomba11 védett el­gondolás alapján összeállított tüzelő-20 berendezésnek másiik változata a talál­mány tárgyát képező kályha, Ugyanis a kétoldali lángcsatornával határolt töltőaknás kályhában az aknában fej­lődő, éghető gázok közvetlen elégetésé-25 vei, valamint a rostéiyszerkezetnek a folytonégés éls salak eltávolítás biztosítása végett való megfelelő kiképzésiével, kifo­gástalanul tüzelhetünk egész silány mi­nőségű, gázdús szenekkel, sőt aprószénnel 30 is. Az aknának hosszabb-rövidebb időköz­ben való utántöltésével pedig folytonos égést tarthatunk a kályhában anélkül, hogy a tüzet szítanunk vagy bolygatnunk kellene. 35 A csatolt vázilat a jelen találmány sze­rinti kályha egyik samottból készíthető fogainatosítási alakját tünteti fel és pe­dig: az 1. és 3. ábra a kályha két egymásra merőleges hosszmetszetét, a 40 2. ábra annak az ábrában bejelölt A—B sík szerinti vízszintes metszetét. A kályha felül zárt töltőaknáját (c) két oldalról egy-egy lángcsatorna (1) hatá­rolja, melyek az akna alsó részében 45. háromszögalakú nyílások útján (b) közle­kednek az aknával (c). Az akna (c) mellső falán egy csatorna (a) vonul egészen az akna (c) és a lángesatoTnák (1) közti tor­kokig (b). Ezen csatorna (a) közvetlenül 50 az akna (c) töltőajtaja (t) alatt nyílik annak (e) feílső terébe. A iszerkezet lénye­gén természetesen nem változtat, ha szi­lárdsági szempontból kettő vagy több keskenyebb csatornát vezetünk le az 55 akna mentén egy széles helyett. A töltőakna (c) ós két lángcsatornája (1) közti egymással szembenálló torkok (b) alsó éléin nyugszik az akna homlok­fala felé lejtő rostéily (r), mely legmaga- 60 sablb élével az akna hátisó falához (p) tá­maszkodik, míg eilülső, legmélyebb éle s az akna mellső fala közti — az akna víz­szintes keresztmetszetének körülbelül egyharmadát kitevő — sávot egy hamu- 65 térben (h) a rostély (r) alatt vezető síne­ken (j) előre-hátra csúsztatható vakros­tély (v) határolja. A Vakrostély (v) eme mozgatásával biztosíthatjuk a ferdle ros­téi yról (r) lecsuszamlott sialak ós hamu 70 eltávolítását, illetve a hamutérbe való juttatását. A töltő (t), illetve a hamuajtón (z) levő nyílások (sl, s2) a töltőakna gázainak lég­szükségletét, valamint a rostély (r) alá 75 vezetendő s az izzás biztosítására szolgáló levegőt szabályozzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom