111497. lajstromszámú szabadalom • Oltóporba ágyazott fő- és mellékolvadószállal ellátott biztosító

Megjelent 1935. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111497. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Oltóporba ágyazott fő- és mellékolvadószállal ellátott biztosító. Dipl. Ing-. Szepesi Endre Budapest. A bejelentés napja 1933. évi november hó 13-ika. A nagyfeszültségű és nagyteljesítményü biztosítók egyik ismert kiviteli alakjánál 'két párhuzamosan kapcsolt olvadószálat alkalmaznak. Ily biztosítóban a fő- és 5 mellékolvadószál többféleképen helyezhető el. Általában eddig a mellékszálat lapos vagy gömbölyű tartóra oly elrendezéssel tekercselték vagy erősítették föl, mely az olvadásnak a szál meghatározott pontján. 10 vagy pontjain való elkezdődését nem biztosította. Ha pedig ;a mellékszál nem meghatározott ponton kezd olvadni, a keletkező ív addig terjed, míg folytonos meghosszabbodása következtében el nem szia-15 kad. E folyamatnak aiz ia hátránya, hogy az olvadószál haladó olvadása finom fémpárával 'bevont ú. 11. olvadó csövecskéket keletkeztet. Ezek nagyobb teljesítmények ldkapcsolásánál a lekapcsolást nehezítik. 20 E találmány a párhuzamosan kapcsolt fő- és mellékolvadószálaklat olymódon alkalmazza, hogy a kiolvadás a fentemlített olvadó csövecskék keletkezése nélkül, a biztosító előre meghatározott pontján kö-25 vetkezzék be. így a kikapcsolás nagyobb teljesítményeknél sem okoz nehézséget. A mellékelt 1. ábra a biztosítót metszetben mutatja. A 30 2. ábra, a biztosítónak egy a hossztengelyre merőleges metszetét, a 3. ábra az „a" cső nézetét mutatja. Az 1. ábrán, (e) jelenti az (a)-val jelölt tűzálló szigetelőesőben elhelyezett főolvia-35 dószálat. A (b) mellékszál az (a) szigetelőcső külső felületére körív mentén tört vonalban van felerősítve. A visszatérő pontokon (b) szálat (i) horgos csapok tartják. Az (a) szigetelőeső egy más szigetelő-40 anyagiból készült (c) szigetelőosőbe kerül, melynek (j) sapkája az (a) szigetelőcső (g) tartójára van felerősítve. Mindkét szigetelőcső belső részét oly (h) szigetelőpor tölti ki, mely az ív oltását kedvezően, befolyásolja. 45 Általában a főszál vezeti a terhelő üzemáramot. Túláram keletkezésekor a főszál kiolvad és ezzel oly teljesítményt szakít meg, mely a túláram és a mellékszálon keletkező feszültségesés szorzata- 50 ból adódik. A főszál fciolvadása után a mellékszál viszi a teljes terhelő áramot. Anyagát úgy kell megválasztani, hogy fajlagos ellenállása a hőmérséklettel erősen emelkedjék. Ekként megfelelő mére- 55 tezéssel elérhető, hogy a főszál kiolvadása után az áramerősség nem nő tovább, sőt bizonyos esetekben csökken. Ilymódon a mellékszál csökkenő rövidzárlati áramot szakít meg. Ilyen sajátosságú, ® azért mel- 60 lékszálnak alkalmas anyag például a Wolfram. Mivel helyes méretezésnél a mellékszál megszakítása a nehezebbik feladat, ennek helyes kiképzésén múlik a biztosító teljesítőképessége. 65 A mellékszálnak itt jellemzett különleges kiképzésével az alábbi előnyöket biztosítjuk. 1. A tört vonalban vezetett melléfcszál fordulópontjain a mellékszál és a fordu- 70 lást közvetítő csap mintegy 270°-os szögnek megfelelő íven érintkezik; a közvetítő csap hővezető képessége jóval kisebb, mint az oltópor hővezető képessége. E pontokon tehát a hőszigetelés fokozott és 75 ezért a felmelegedés nagyobb. Ezért az olvadószál először e pontokon olvad ki. Továbbmenőleg avval is biztosíthatjuk a fordulópontokon, való fciolvadást, hogy rideg fémet (például Wolframot) alkalma- 80