111484. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hőerőgépek kalorikus hatástokának emelésére

Megjelent. 1935. évi február lió 324-én. MAGYAR KIRÁLYI vV 1 % SZABADALMI lifROSAG SZABADALMI LEIRAS 111484. SZÁM. — V/d 2. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés hőerőgépek kalorikus hatásfokának emelésére. Dr. Graniclistádteii Paul vegyész Wien és Ardó József műszaki kereskedő Budapesten. A bejelentés napja 1933. évi szeptember hó 25-ike. Ausztriai elsőbbsége 1932. évi október hó 5-ike. Többféle javaslat merült fel avégből, hogy a hajtóolajak a hőerőgépek üzemé­nél, hydrogénnel keverve használtassa­nak fel. 5 Ismeretes továbbá a hőerőgépeknek hydrogéntartalmú gázok, mint pl. vízgáz, ívagy durranólég segítségévél folytatott üzeme. Ezeknek a hajtógázoknak hydro­géntartalma azonban aránylag esekély, 10 mivel a nagyobb hydrogéntartalom mel­lett a nagy gyulladási sebesség következ­tében nem kívánatos korai gyújtás (ko­pogás) szabálytalan égési jelenségek lép­nek fel. (Lásd: Güldner: „Entwerfeja und 15 Berechnen der Brennkraftmaschinen und Kraftgasanlagen" III. kiadás, J. Sprin­ger, Berlin, 1920. 474. oldal 16. sor: „egyelőre a hőerőgázban 10—15°/o hydro­gén és kereken 5% hydrogén az égő-keve-20 rékben jelenti a gázmotor részére legcél­szerűbb hydrogéntartalmat.) A fentebb ismertetett javaslatokkal el­lentétben kísérletek történtek arra nézve, hogy a normálisan előállított generátor-25 gázhoz hajtóülajgázat keverjünk és hogy ezzel a keverékkel hajtsuk a hőerőgépet. E kísérletek során úgy találták, hogy az ilyen, hajtóolajgázzal kevert keverékerő­gáz hydrogéntartalmát rendkívül fokozni 30 lehet anélkül, hogy a hőerőgépek üzemé­ben zavarok álljanak elő. Ez a keverék­erőgáz egy olyan, hydrogénnel erősen ;felgazdagított generátorvízgázból áll, me'ynek hydrogéntartalma a 15%-ot 55 meghaladja, továbbá oly hajtóolajgázból, amelyet nehéz olajok elgázosításából nye­rünk. Ezáltal a hajtóanyagban való leg­kisebb fogyasztást lehet elérni, amelynek kalorikus hatásfoka legalább 40%-os ka­lóri anyereséget eredményez, ami tehát az 40 eddigi viszonyokkal szemben különösen nagy gazdaságosságot jelent. A vízgázgyártásnál 700°-on felüli hő­mérsékletek betartása és megfelelő gőz­bevezetés útján meg van adva a lehető- 45 ,ség arra, hogy oly vízgáz fejlesztessék, melynek hydrogéntartalma 60%-ig ter­jedhet. 15%-nál nagyobb hydi'ogóntarta­lom a hőerőgépek üzemében eddigelé — a nem kívánatos korai gyújtás folytán — 50 nem volt használható és eddig az erőgáz fejlesztésére 1 kg szilárd tüzelőanyagra kereken 1 kg vízgőzt használtak fel. Most már lehetséges az, hogy a generátor­kemencébe a vízgőz kétszeres-—három- 55 szoros mennyiségét lehet bevezetni s hogy ezt a majdnem költségmentesen fokozott hydrogéntartaloiminal előállított generá­torgázt — az alkalmas módon előállított hajtóolajgáznak célszerűen történő 60 hozzávezetése után — a hőerőgépek za­vartalan üzeméhez fel lehessen használni. Legcélszerűbb a kivitelt behatóan le­írni azért, hogy a találmány tárgya vilá­gosan látható legyen. Valamely szívógáz- 65 erőműtelep, amely a generátorkemencé­ből, nedves és száraz tisztítóból, továbbá egy 40 lóerős hőerőgépből áll, teljes meg­terhelésnél kereken 500 gram koxot hasz­nált fel lóerőóránként, vagyis kerekein 70 3600 kalóriát (a kox kalóriatartalmát ke­reken 7200 kalóriával számítjuk; a fo­gyasztásba geiier átorkemence felfűtésé­nél fogyasztott kox beleszámításával). A generátorkemencét már most több 75 mint a felévél kisebbítettük, a nedves tisztítót (scrubbert) kikapcsoltuk, mert az a, generátorgáz csekély hamutartalma

Next

/
Oldalképek
Tartalom