111474. lajstromszámú szabadalom • Baleset-elhárító

Meg-jelent 1935. évi január lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 111474. SZÁM. — XVIII/b. OSZTÁLY. Ealeset-elhárító szerkezet munkagépekhez. llesch Ferenc gyárigazgató Újpest. A bejelentés napja 1934. évi március 8-ika. A találmány szakaszos üzemű, több munkahelyről kiszolgált munkagépekre alkalmazott, a munkást baleset ellen védő szerkezet. 5 Olyan munkagépeknél, amelyeket több munkás szolgál ki. akik pl. a gép két oldalán állva, egymást nem látják, igen gyakran súlyos szerencsétlenségek származnak abból, hogy a gép egyik oldalán álló mun-10 kás, miután saját teendőit elvégezte, újból megindítja a gépet, mielőtt még a gép túlsó oldalán álló munkások elkészültek és a géptől biztos távolságnyira helyezkedtek volna. 15 Az olyan óvatossági rendszabályok, melyek szerint a gépet figyelmeztető kiáltás vagy jeladás nélkül megindítani nem szabad, nem sokat használnak, mivel azt a munkás a gyári üzem' zajában sokszor 2o nem is hallja, másrészt pedig a munkások figyelmetlensége, közönyös és könnyelmű , volta és gyakran igen hiányos értelmessége ellen csak kényszerhatású eszközökkel lehet védekezni. Igen gyakran hallani 95 a baleset magyarázatául azt a jámbor kijelentést, hogy „nem gondoltam", hogy , , ebből baj lesz, — vagy:.,azt hittem", hogy még ráérek visszahúzni a kezemet, stb. : Ilyen kényszereszközt teremt a talál-30 mány szerinti berendezés, amely a veszélyeztetett munkás aktiv ós tudatos közreműködését teszi szükségessé ahhoz, hogy a gépet egyáltalán meg lehessen indítani. Ez a berendezés lényegileg abból áll, 35 hogy a gép minden egyes megindításánál önműködően — vagyis az indító munkástól függetlenül működő — elreteszelő vagy megakasztó szerkezet állítódik be, amely a következő indítást lehetetlenné teszi, 40 hacsak a túlsó oldalon álló munkás azc saját maga, megfelelő — az indító munkásnak hozzá nem férhető — távvezeték mvíködtetésével ki nem oldja. Ennek a működtetésnek az az előfeltétele, hogy az illető munkás munkáját 45 befejezte légyen, másrészt pedig az — a távvezeték elhelyezésénél fogva —, hogy a munkás a géptől visszalépjen, vagy legalább is a kezét a gépből kihúzza. A mellékelt rajzon példaképen egy bőr- 50 vasaló gépre alkalmazott, ilyen balesetelhárító szerkezet lényegét mutatjuk be. Ez a gép úgy dolgozik, hogy egy fűtött testen váltakozó irányú menetben nyomóhenger vonul végig, amely a kettő között. 55 kiterített bőrdarabokat igen jelentékeny (4—5 légköri nyomásnak megfelelő) nyomással kivasalja. Az egyes menetek között, amikor a fűtőtest s a henger szétválnak és a gép megáll, kell a munkadarabokat kézzel berakni és szétteríteni, miközben a munlkás.oíkniaik termiészieteseai kezükkeíl ibie ikeil nyúlniuk a muinkatérbe; a munkások !a gép két oldalán állva dolgoznak, amikor a terjedelmes testű gép a szembenálló munkásokat eltakarja, tehát egymást nem láthatják. A mindenkori indítás a gép egyik oldaláról emelőkarral történik. A rajz 1. ábrája az indító szerkezetet tünteti fel vázlatosan, amelynek (1) kap- 70 csoló eimelője a középállásból jobbra vagy balra kilendítve, a (2, 2') tolósíneket (3,3') csapjaiknál fogva, egyik vagy másik irányban eltolja s ezzel a (4, 5, 6) (laza és ékelt) szíjtárcsákon futó (7, 8) hajtószíja- 75 kat a (9) és (10) állítóvillákkal kellő módon beállítja. A (11) csapon ágyazott (1) kapcsolóemelőt a vele összekötött (12) rúd eltolásával állítjuk; a kikapcsolást, vagyis a hajtóerő leállítását az egyes menetek 80 60 65