111453. lajstromszámú szabadalom • Kévegyüjtő készülék kévekötő aratógépekhez

Meg-jelent 1935. évi január lió 15-én. MAGYAR KIRÁLYI W^M® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111453. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Kévegyüjtő készülék kévekötő aratógépekhez. Ransch Márton gépgyáros Striegau (Szilézia). A bejelentés napja 1934. évi április hó 25-iko. Németországi elsőbbsége 1933. évi május hó 2-ika. A találmány kévekötős aratógépekhez való kévegyüjtő készülék, a kévék lerakásánál kihulló magvakat összegyűjtő berendezéssel. Ismeretesek már ilyen, a ó kévekötős araitógépek oldalán megerősítendő kévegyiijtök, amelyeknél a kévék lerakásánál a kezelőszemély által szakaszosan, vízszintes keringésbe hozandó, menesztők révén egymással összekötött vég-10 nélküli láncokból álló szállítószerkezetet alkalmaztak, melynek felső ága szita fölött vonult el. Az ekkor kihulló magvak összegyűjtésére ismeretessé vált már oly javaslat is, mely szerint a szállítószerkelt' zet alaiít végigvonuló szekrény rendezendő el. Az ismerete® kévegyüjtő készülékeknek azonban számos hátránya volt, amelyek azokat e gyakorlati használatra alkalmatlanná tették. Egyik súlyos hátrá-20 nyuk az- volt, hogy a szállítószerkezet alatt elhelyezett maggyüjtőtantály aránylag nagy szerkezeti magasságot igényelt. Ez a gyüjtőtartály számára csak csekély rakodóteret eredményezett, amelyet egy-25 felől a szállíitószerkezeit felfekvőfelülete, másfelől pedig a kévekötőkészülék kötőasztala, határolt. Alacsonyra méretezett, csekély befogadóképességű maggyüjtőtartályok gyakori kiürítést igényeltek 30 és így nagy időveszteséget okoztak. A szállítószerkQzet nagy szerkezeti magassága a kévék lerakására is hátrányos volt, mert a kévéknek ,a kévegyüjtőből, a szántóföldre való mély esése folytán 35 gabona- és gazmagvak hullottak ki és a szántóföldre jutottak, .amit a kévegyüjtő készülékekkel éppen el kellene kerülni. Az eddigi kévegyüjtőkészülékeknek további hátránya az volt, hogy a szállító-40 rostélynak a lerakás utáni újbóli megindulásánál a szállítószerkezeten fekve maradt kévék hátrafelé kinyúltak, minek folytán a kalászok a tarlón csúsztak és így azokat a tarló kidörzsölte. Végül az eddigi kévegyüjtő készülékeknél a szál- 45 lítószerkezet felső ága alatt elrendezett sziták is célszerűtleneknek bizonyultak, minthogy azok a kalászok kidörzsölésót előmozdították és így a maggyüjtőtartály túl gyorsan telt meg. Ez okból az eddigi 50 kévegyüjtőkészülékek tartályát igen gyakran kellett kiüríteni, ami minden alkalommal a gép megállítását igényelte ós tetemes időveszteséget okozott. A találmány szerinti kévegyüjtő készít- 55 lék a felsorolt hátrányokait teljesen kiküszöböli. E készüléknél szinitén alkalmaz zuk a szállítórostély alatti tartályt, ez azonban a találmány szerint csak arra való, hogy a kévéknek a kévekötőkészii- go lékről a kévegyüjtő készülékre való levetésénél és a kévéknek a kévegyüjitőkéiszülékből a szántóföldre való lerakásánál kihulló magvakat felfogja, azonban a magvak összegyűjtésére a szállító készülék 65 alapfelületén kívül elhelyezett, külön tartályt alkalmazunk, amelyhez a magvakat folytonosan és önműködően vezetjük. így a sizíállítószerkezet lehetőleg csekély szerkezeti magassággal, közvetlenül a magfel- 70 fogó tartály födött helyezhető el és ugyanakkor a gyüjtőtantálynak tetszőlegesen nagy befogadóképesség adható. Hogy a lerakás után a száilítóiszeirkezeteu megmaradt és kicsüngő kévék kalászainak a 75 tarló hatása alatti kidörzsölését meggátoljuk, a találmány szerint a gyüjitőkészülék háítsó végén lefelé átforgatható, pl. lemezből készült, vezérelt csappantyút alkalmazunk, mely a szállít ősze r kezeit hajtó- 80