111448. lajstromszámú szabadalom • Kulcszárású zománcedény
''•Megjelent 19j35. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111448. SZÁM. — XVI/e. OSZTÁLY. Kulcszárású zománcedény. Kriszt János magántisztviselő Kispest és Radó Sándor magánzó Budapest. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 1-je. A találmány oly zománcedény, példaképpen zsírosbödön, ételhordó vagy egyéb zománcozott tartány, melynek lezárható fedele van. 5 Az eddigi, hasonló célú zománcedények oly megoldásúak, hogy a fedélről csuklós fül lóg le, melynek nyílásán, zárt helyzetben, az edényialhozi erősített, pl. szegecselt zárkengyel nyúlik keresztül, 10 abból a célból, hogy a kengyel átnyúló részébe lakaiot lehessen akasztani. E megoldás nemcsak a külön lakat külön költsége miatt, hanem azért is célszerűtlen, mivel a szabadon ide-oda lengő la-15 kat a zománcot leveri s így további sérii-ICsek útját egyengeti. A talál mán y e hátrányon úgy segít, hogy lakat helyett az edényen szilárdan ülő, kulccsal zárható, normális zárr.í a.1-20 kalmaz, mellyel a fedélen levő s e zárba illeszkedő zárnyelv rögzíthető*. Az ily zárnak közvetlenül az edényre való erősítése külőnöböző nehézségekbe ütközik. A zá~ at. ugyanis egyfelől nem 25 lehet a már zománcozott edényre erősíteni, mert pl. a hegesztés a zománcot nem fogja, szegecselés vagy csavarokkal való megerősítés pedig a zománc sérülését okozhatná, másfelől azonban a 30 máncozás előtt az edényhez erősített zárat sem lehet utólag az edénnyel együtt zománcozni, mivel a magas zománcozási hőfok mellett a zárszerkezet elégne és tönkremenne. 35 A találmány szerint ezért az edényt oly zárral látjuk el, melynek pontosan méretre szabott és alakított külső zárlemezét még a zománcozás előtt erősítjük az edényhez s ezzel együtt zománcozzuk, a tulajdonképpeni zárszerkezetet azonban é0 a zománcozás után helyezzük a zárlem<w s az edényfal közt létesített üregbe s abban helyálló módon rögzítjük. A találmány egy kiviteli példája a mellékelt rajz 1. ábráján, a zárhoz tartozó 45 zárlemez pedig 2. ábráján látható. Ez; ábrák szerint a zárnak (1) külső zárlemeze van, mely kihajtott (2) lemeztalpai segítségével van a (3) edényhez erősítve (hegesztve, szegecselve vagy csa- 50 varokkal kötve). A zárlemezt, felierősítés után, az edénnyel együtt zománcozzuk s ezután a zárlemez felül nyitva levő szájnyílásánál a tulajdonképpeni (nem ábrázolt) zárat a zárlemez üregébe toljuk. 55 Ugy a zománcozás, mint a zár behelyezése alatt a zárlemez (4) rögzítőnyúlvánnyal eredeti, függőleges helyzetükben állanak, a zárszerkezet betolása után azonban, az 1. ábra szerinti állapotnak 60 megfele'ően, le vannak hajlítva s ezáltal a zárszerkezetet rögzítik. A (4) nyúlványok úgy vannak kiszabva, hogy közöttük a fedelén levő (6) zárnyelv bevezetésére megfelelő nagyságú (5) nyílás ma- 65 radjon. A zárszerkezet rögzítésére való (4) rögzítőnyúlványok, természetesen, nemcsak a zárlemez homloklapjából, hanem ennek (7) oldallapjaiból, ill. ez oldallapok meg- 70 hosszabbításaiból is kiszabhatók. 1 Szabadalmi igény: Kulcszárású zománcedény, jellemezve oly zárral, melynek zománcozás előtt az edényhez kötött (szegecselt, hegesztett 75
