111402. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti kocsik térhőmérsékletének önműködő szabályozására

Megjelent 1935. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRŐSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 111403. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Berendezés vasúti kocsik térhőmérsékletének önműködő szabályozására. Friedmann L. és Társai cég Budapest. A bejelentés napja 1934. évi február hó 12-ike. A találmány berendezés a térhőmérséklet önműködő szabályozására vasúti kocsikban hőmérsékleti ellenőrzőkkel, amelyek a tér hőmérsékletének vannak ki-5 téve és amelyek egy bizonyos hőmérsékleti határ túllépésekor fűtőtesteket leállítanak, ezen hőmérsékleti határ alá való csökkenésnél pedig azoknak működését ismét megindítják. 10 Ezen szabályozási módinál, ha a tér levegőjének felmelegítése által egy bizonyos hőmérsékleti pontot elérünk, a hőmérsékleti ellenőrző a fűtést leállítja és ha ezen pont alá szállt a hőmérséklet, 15 ismét megindítja. Amint tehát látjuk, csak- két szabályozási állás lehetséges; az egyik, amelynél a fűtést megindítjuk ós a másik, amelynél leállítjuk. A szabályzó hatás a fűtési folyamat állandó váltakozó 20 megszakításából ós újlbóli megindításából áll. Ilyen szabályzókat „megszakítási szabályzóknak" nevezünk, megkülönböztetésül a fojtó szabályzóktól. Az utóbbiak egyensúlyi. állapotot igyekeznek feimtar-25 tani. Fojtó szabályzó volna például egy hőmérsékleti ellenőrző, amely a tér hőmérsékletének kitéve a fűtés beeresztő szelepét mindig úgy elállítja, hogy a gőznek a fűtőtestekhez való hozzááram-30 lását a tér csökkenő hőmérsékleténél oly mértékben növeli és a tér emelkedői hőmérsékleténél oly mértékben fojtja, hogy a rendszer folytonosan a tér hőmérsékle: tének állandósítására törekszik. 85 Amig tehát folytonos üzemben a fojtó szabályzó a tér hőmérsékletének ingadozásait meg nem engedi, ehhez ellentétben a megszakítási szabályzó, amint ez ; már a fent vázolt munkamódból kivilág-40 ]ik, a térhőmérséklet állandó időszakos ingadozásait feltételezi egy meghatározott normális hőmérséklet körül. A tér kívánt normális hőmérsékletét tehát megszakítási szabályzó segítségével csak felfelé vagy lefelé menő időszakos eltére- 45 sekkel tudjuk tartósan fenntartani. Ezen ingadozások nagysága a fűtés restsége után igazodik a lehűlésnél és a felmelegedésnél; de maga a hőmérsékleti ellenőrző is egy bizonyos restséggel dolgozik 50 és nagyítja ezáltal a szóban levő' luÍTDérsékleti ingadozásokat, mert saját hőmérséklete úgy az emelkedésnél, mint a leszállásnál visszamarad a levegő hőmérséklete mögött, úgy hogy hatása mindig egy 55 bizonyos késéssel kezdődik. A találmány most azon alapszik, hogy a megszakítási szabályzó által létesített hőmérsékleti ingadozások nem egyformán nagyok mindenütt a fűtött 60 térben ós lényege az, hogy a hőmérsékleti ellenőrzőt a legnagyobb időszakos hőmérsékleti ingadozás helyén elrendezzük. Ezáltal az utóbbit saját restségének mórtékére, növelve a fűtés restségével, 65 csökkentjük, úgy hogy a fűtött tér öszszes többi helyei számára kisebb hőmérsékleti ingadozások adódnak. A legnagyobb időszakos hőmérsékleti ingadozás helye vasúti kocsinál a közvet- 70 len a kocsitető alatt levő légtér. A vasúti kocsi teteje tudniillik, ellentétben egy szoba mennyezetéhez, lehülési felületet alkot. Amíg tehát a befűtésnél a meleg levegő gyorsan felfelé száll, egészen 75 a mennyezet alá, amíg a fűtő testek fűtenek és ott a legforróbb levegő összegyűl, lezárt fűtőtesteknél gyorsan lehűl, mert a kocsi teteje lehűlési felület, sői gyorsabban, mint a levegő a kocsi ol- 80