111395. lajstromszámú szabadalom • Tüzoltóberendezés

Megjelent 1935. évi január hó 2-án. magyar királyi SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leiras 111395. SZÁM. — xvm/b. OSZTÁLY. - ••• • Tűzoltóberendezés. j t » ...... . . Marchaut Péter János iparos Páris. A bejelentés napja 1931. évi április hó 30-ika. Franciaországi elsőbbsége 1933. évi májas hó 9-ike. A találmány tűzoltóberendezés. Az ed­dig használt tűzoltóberendezések úgy műL ködnek, hogy a lángokra gázalakú, folyé­kony vagy poralakú, szilárd anyagot lö­velnek, amely a tűz továbbterjedését gá­tolja és azt eloltja. E berendezések mű­ködés© azonban gyakran hiányos, oly ér­telemben, hogy a tűzoltásra szánt anya­got meghatározott pontra lövelik és bár e pontban a tüzet el is oltják, azonban e pontot nem vonják ki az égő környezet hősugárzó hatása alól. Ennek pedig az a következménye, hogy mihelyt a berende­zés, más helyen való oltás végett, az egyik helyet elhagyja, az elhagyott he­lyen a tűz újból feléled és így a már vég­zett oltási munka semmissé válik. A találmány szerinti berendezés, amely­nél e hátrányok el vannak kerülve, a tűzoltásra alkalmas anyagot vagy , köze­get kellő nyomás alatt szolgáltató tar­tállyal kapcsolatban levő elektorból, szó­rószerkezetből áll, mely a tűzoltásra való anyagot vagy közeget alkalmas esúcs­szögű, kúpos köpenyfelület mentén osztja el; e kúpos köpenyfelület a lángban álló övezet körülzárását és annak, az ejektor megfelelő • befolyásolásával, fokozatosan való csökkentését teszi lehetővé avégből, hogy az ebben az övezetben lévő tűznek gyors és megbízható eloltását biztosítsa. A csatolt rajzon a találmány szerinti tűzoltóberendezés példaképeni kiviteli alakja, vázlatosan van feltüntetve, még pedig az 1. ábra a berendezésnél alkalmazható ejektor egyik kiviteli alakját mutatja, a 2. és 3. ábrák pedig az ejektornak két­féle alkalmazási módját feltüntető, váz­latos rajzok. A találmány szerinti tűzoltóberendezés a tűzoltásra váló anyag tartályával ösz­^zekötött (1) szórószerkezetből, ejektoíból áll, mint amilyen pl. az 1. ábrán, látható, amely a (2) vezetéken át kapja az általa 45 szétszórandó, tűzoltásra szánt anyagot. Ez az ejektor tetszőleges szerkezetű le­het és azt úgy rendezhetjük el, hogy a. szóráskúp csúcsának szöge változtatható vagy nem változtatható legyen. Az ejek- 50 tort tetszőleges szerkezetű és méretű áll­vány hordja, mellyel az a tűzben álló öve­zet fölé vezethető; ennek az állványnak a rajzon nem ábrázolt karja van, mely­nek végéhez az ejektor van erősítve (2) 55 tápvezetékével együtt. . , ; A 2. ábrán az 1. ábra szerinti ejektor egyiik aííkiailnnazási módja látható. Ezt az ejektort, az égő (5) övezet felett, oly ma­gasságban hozzuk az (A) helyzetbe, amely 60 .elegendő ahhoz, hogy a (4) szóráskúp az égő övezetet teljesen körülzárja, azután az ejektort, állványának megfelelő beál­lításával, fokozatosan leeresztjük a (B) és (C) helyzetbe; az ejektornak e lejebb- 65 eresztésével a (4) szóráskúp állal körül- , ,> zárt övezet felületét fokozatosan csök­kentjük és ezzel az övezetben uralkodó tüzet a teljes eloltásig, fokozatosan kisebb bitjük. 70 Látható tehát, hogy a tüzet, amelyet az égő övezet egész kerülete mentén tá­madtunk meg, teljesen biztosi módon küzdjük le és az égő ötvözetnek fokoza­tos és folytatólagos csökkentése következ- 75 tében sehol sem marad rés, amelyen át a tűz kifelé továbbterjedhetne. A 3. ábrán az ejekitornaik másik alkal­mazási módját tüntettük fel vázlatosan. Az itt alkalmazott (1) ejektornak (6) mű- '80

Next

/
Oldalképek
Tartalom