111392. lajstromszámú szabadalom • Kiváltószerkezet nyomólégfékekhez
Megjelent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI W^QJJ SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leiras 111392. SZÁM. — V/b. OSZTÁLY. Kiváltószerkezet nyomólégfékekhez. Knorr-Bremse Aktiengesellschaft Berlin-Lictitenberg', mint Dr. Ingr. Hildebrand Friedrich Iberlin-laiikwitzi és Dr. Möller Ernst berlin-karlhorsti lakósok jogutódja. A bejelentés napja 1933. évi december hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi február hó 17-ike. A találmány nyomólégfékekhez való kiváltószerkezet, mellyel a fékszerkezetnek nyomólevegővel telt terei ismert módon légteleníthetők, ami pl. tolatásnál 5 szükséges. Ismeretesek már ilyfajta, egy vagy több légkamrához való kiváltószelepes kiváltószerkezetek, melyeknél a kiváltószelepeket egy e kamrák nyomásának ki-10 tett dugattyú tartja nyitva mindaddig, inig a fékeknek oldása befejeződött, amikor is a szelepek ismét záródnak. Az ismert fékszerkezetek hátránya, hogy a légtelenítendő terek zárása már 15 altkor megy végbe, amikor a kiváltószelepeket nyitó és nyitvatartó dugattyút terhelő rugó ereje, az ezen dugattyút terhelő nyomás csökkenésénél nagyobb lett ennél a nyomásnál. Ez okból a. terek, 20 vagy legalább egyes terek, nem ürülnek ki teljesen, haniem mindig „maradéknyomás" marad bennük vissza. Bizonyos fékberendezéseknél e maradéknyomások jelenléte hátrányos, mert 25 esetleg meggátolja a teljes lazítást, illetve, mert bizonyos vezérlőszervek e maradéknyomás hatására oly helyzetbe tolódhatnak, melynél a fék újbóli feltöltése kétséges. 30 A találmány szerinti kiváltószerkezet célja és feladata e hátrány meggátlása. A találmány szerinti kiváltószerkezetnél az a szelep, amelyen át a fékszerkezetnek nyomólevegővel telt terei kiürül-35 nek, oly dugattyú vezérlő befolyása alatt van, melyet egy kamra nyomása vezérel, mely nyomás csak a dugattyúnak a kiömlőszelepek nyitása értelmében való működtetése folytán létesül. Ez a nyomás mindaddig marad fenn, amíg a légtelení- 40 tendő terek feltétlenül kiürülnek. A találmány szerinti kiváltószarkezeit több megoldási alakját szemléltető rajz ábrái nyomán részletesen ismertetjük a találmányt. 45 Az 1. ábra szerinti megoldásnál a kiváltószerkieizet (1) tokjában elhelyezet^, zárórugóval terhelt (2) szelep a légtelenítendő terekkel közlekedő (7) csatornának a (8) kiömlőnyílásisal való összeköt- 50 tatését szabályozza, Ez,t a szelepet a (3) dugattyú vezérli, amelyet a (4) emelő, a jármű oldalához vezetett (5, 6) kézi vonószervek útján, a (2) szelep megemelése irányában működtethet. A dugattyúban 55 és vezető toldatában kiképeizett furatban gyenge terhelő rugós (9) visszacsapó szelep foglal helyet, amely a (2) szelep megemelésénél nyílik, hogy a (3) dugattyú fölött a (8) furat fojtóhatása folytán keletkező 60 torias ztóny0más a (3) dugattyú alatti (15) térbe kerülhessen. A (3) dugattyú alatti tér a (10) furat útján a légkörrel közlekedik, amely furat mérete olyan, hogy a (9) szelep záródása után a dugattyú 65 alatti térnek oly időköze alatt ürül ki, mely alatt a fékező berendezésnek a (7) csatornához csatlakozó nyomóterei feltét-i lenül kiürülnek. A 2. ábra szerinti megoldás az 1. ábra 70 szerintitől lényegtelenül és csak abban különbözik, hogy a (2) szelepnek az átömlést fojtó (11) toldata van. Ezáltal lehetővé válik af (7) csatornához csatlakozó* terek rövid ideig való légtelenítése anél- 75 kijl, hogy a (3) dugattyú működésbe