111377. lajstromszámú szabadalom • Eljárás értékes szénhidrogének előállítására

Megjelent 1935. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG szabadalmi leírás 111377. SZÁM. — IV/li/1. (Xl/b.) OSZTÁLY. Eljárás értékes szénhidrogének előállítására. International Hydrogrenation Patents Comp. Ltd. Vaduz <Lichtenstein), mint az I. G. Farbenindustrie A. G. cégr Frankfurt a/M. jogutódja. Pótszabadalom a 109662. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1933. évi junius hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi november hó 12-ike. A találmány eljárás értékes, pl. alacsony forráspontú szénhidrogének előállítására szilárd széntartalmú anyagokból nyomás alatti hidrogcnezéssel, hidrogénnel vagy 5 hidrogént tartalmazó vagy szolgáltató gá­zokkal és a törzsszabadalom szerinti azon eljárás javítása, illetve változata, mely sze­rint a széntartalmú anyaghoz a nyomás alatti hidrogénezés előtt vagy alatt, sava-10 nyű kémhatású sókat vagy szerves savakat vagy a kén vagy nitrogén szervetlen oxi­géntartalmú savait vagy ez anyagok több­jét adagoljuk. Ismeretes, hogy a hamualkotórészek el-15 távolítása útján a szénből a csatlakozó nyomás alatti hidrogénezésnél jobb hoza­dékot érünk el. Ilyenkor a hamualkatré­szeket, amennyire lehetséges, a széntől iszapolással, kiszitálással vagy egyéb ha-20 sonló módon távolítjuk el. Ezek az eljárá­sok azonban "bitumenes szenekre nem al­kalmazhatók. Azt találtuk, hogy szilárd, különösen bi­tumentartalmú széntartalmú anyagok, úgy-25 mint barnaszén és máseffélék nyomás alatti hidrogénezésénél, az értékes szén­hidrogének hozadékának növelését érhet­jük el, ha a kiindulási anyagokat savval addig kezeljük, míg az alapanyag savban 80 oldható alkotórészei messzemenően felol­dódnak és az oldatot a kiindulási anyagtól elkülönítjük. Az eljárás kivitelére pl. barnaszenet, tő­zeget vagy hasonló széntartalmú anyagot, 35 aknanedves állapotban durva vagy fino­man szemcsés alakban közönséges vagy magasabb hőmérsékleten savval keverünk össze. Savakként pl. higított sósavat, salét­romsavat, kénessavat, foszforsavat, han­gyasavat, ecetsavat, szerves szulfósavakat 40 és más hasonlókat alkalmazunk. Eljárha­tunk úgy is, hogy a vizes, feliszapolt szénbe savtartalmú gázokat, pl. pörkölési gázokat vezetünk be. A sav mennyiségét a szén alkalitása szerint választjuk meg. Cél- 45 szerű a savat feleslegben alkalmazni. A kezelést célszerűen kúpos fenekű edény­ben és előnyösen keverés közben végez­zük. Eközben a szénhez tapadó homok na­gyobb fajsúlya következtében az edény fe- 50 nekén gyűlik össze, ahonnan eltávolítható. Használhatunk azonban más alakú edé­nyeket is, melyek a levált homok könnyű eltávolítását lehetővé teszik. Ezután a sze­net az oldattól mechanikai úton, pl. szű- 55 réssel, centrifugálással, leszívással, elkülö­nítjük és adott esetben valamely kata­litos hatású anyag oldatával, pl. vizes mo­libdát- vagy wolframátoldattal, amilyen pl. az ammoniummolibdát, itatjuk és azután 60 megszárítjuk. Az így kezelt kiindulási anyagot finomra megőröljük, célszerűen nehéz olajjal péppé keverjük és alkalmas feltételek mellett nyomás alatt hidrogénezzük. Eljárhatunk 65 úgy is, hogy az elegyet a nehézolajjal együtt előbb sajtolással víztelenítjük és az­után hidrogénezzük. Ily módon barnaszenet is lehetséges ha­mualkotórészeitől messzemenően megsza- 70 badítani és ezzel a nyomás alatti hidrogé­nezésnél jobb hozadékkal feldolgozni. Ezenfelül az így előkezelt szén víztelení-

Next

/
Oldalképek
Tartalom